Magyarország végre ügyfél-centrikusra vált

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaiból valósul meg a hazánk elektronikus közigazgatási fejlesztéseit egységesítő keretrendszer. A kiemelt projekt támogatási szerződésének aláírására sor került, fejlesztéseit 897 millió forint Európai Uniós és hazai társfinanszírozásban hajtják végre. A fejlesztés kedvezményezettje a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Államtitkársága.

Baja Ferenc a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, informatikáért felelős kormánybiztos és Bálint Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának Főigazgatója ma közös sajtótájékoztatón ismertette a közigazgatás területén induló fejlesztések jelentőségét, a támogatás indokát, valamint bemutatta a projekt főbb céljait és várható eredményeit.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv közigazgatás fejlesztési területének célja a közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának és színvonalának javítása, az eddigi hivatal- és ügyközpontú közigazgatási folyamatok ügyfélközpontúvá alakítása. Ehhez elengedhetetlen egyrészt az informatikai (szabványosított fejlesztések, alkalmazások és minőségbiztosítási rendszerek), másrészt a szabályozási (a szolgáltatásokban és infrastruktúrában meglévő párhuzamosságok felszámolása) feltételek megteremtése.

A hazai közigazgatási informatikát jelenleg különálló, szigetszerű, együttműködésre alig alkalmas alrendszerek, valamint alacsony szinten elektronizált back-office folyamatok jellemzik. Az elindított közigazgatási reform akkor érheti el célját, ha a központi, regionális, kistérségi és helyi e-közigazgatási fejlesztések közös alapokra épülnek, ügyfélcentrikus fejlesztések valósulnak meg korszerű, rugalmas architektúra kialakításával, és hatékony technológiai eszközök alkalmazásával.

Az Államreform Operatív Program „Elektronikus közigazgatási keretrendszer kialakítása” kiemelt projektjének feladata elsősorban a technikai interoperabilitási (különböző rendszerek együttműködő-képessége) szabványok kidolgozása, továbbá a szemantikai és a szervezeti interoperabilitás követelményeinek meghatározása. A kidolgozott szabványok egy minden fejlesztő által elérhető szabványtárban kerülnek közzétételre.

Az eredmény 20 új szabvány, 100 új publikáció, és az ezek alapján felálló egységes keretrendszer lesz. A projekt eredményeképpen készülő szabványok, eljárásrendek és követelmények alkalmazása a központi közigazgatás mintegy 140 intézménye számára kötelezővé válhat az e-közigazgatási fejlesztéseik során (további döntést követően), és iránymutatóul szolgálnak majd legalább 2000 önkormányzat számára is.

Mivel a későbbi projektek résztvevőinek alkalmazniuk kell az e-közigazgatási keretrendszer előírásait, ezért a projektmenedzsment módszertan és a szakmai monitoring rendszer kialakítása is a projekt részét képezi.

A kiemelt projekt szakmai megvalósítására az eddig kiírt nyílt közbeszerzési eljárást nettó 641 millió forint értékben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai Központja által vezetett konzorcium nyerte. A konzorcium tagja még a szabványtárat elkészítő CompLex Kiadó Kft., a projektvezetésért és a minőségbiztosításért felelős Hendra Kft., a biztonsági előírásokat kidolgozó HunGuard Kft., a projektmenedzsment módszertant kidolgozó, valamint a tesztkörnyezetet biztosító Kopint-Datorg Zrt., továbbá az interoperabilitási és biztonsági követelményeket elkészítő Stratis Kft. A projekt befejezésének határideje 2008. december 31.