2050-re bezárul az emberek és a gépek közötti szakadék?

Az Intel technológiai igazgatója, Justin Rattner, az IDF-en tartott előadásában arról beszélt, hogy milyen nagy változások várhatóak a szociális kapcsolatok, a robotika és a számítógépek való-világ érzékelése terén. Nem véletlen, hiszen az Intel kutatólaboratóriumaiban már ember-gép felhasználói felületeken dolgoznak (human-machine interfaces), és vizsgálják a jövő hatásait, amelyek a vártnál korábban hozhatnak változásokat.

„Az iparág sokkal nagyobb lépésekben fejlődik, mint azt negyven évvel ezelőtt bárki is gondolta volna” – mondta Rattner. „Vannak olyan vélekedések, miszerint elérhetünk egy pontot, amelytől kezdve a technológiai fejlődés exponenciálisan növekszik, és a gépek átvehetik az emberek szerepét, akár a gondolkodás terén is. És ez nem a távoli jövő.”

Elvágjuk az utolsó vezetékeket is
Képzeljük el, hogy a reptéren vagy a szobában sétálunk a laptoppal és az akkumulátor használata helyett, újra és újra feltöltjük. Az MIT fizikusai által javasolt elvek alapján az Intel kutatói már dolgoznak az úgynevezett Wireless Resonant Energy Link (WREL) projekten.
Rattner egy 60 wattos égővel bemutatta, hogy miként működhet ez vezetékek vagy elektromos csatlakozók nélkül. Ez pedig sokkal több energiát igényel, mint egy átlagos laptop.

A WREL csodája az, hogy a vezeték nélküli energiát biztonságosan és hatékonyan juttatja el. A technológia egy erősen összekapcsolt rezonátorokra épül, amely elv hasonló ahhoz, ahogy egy gyakorlott énekes összetörheti az üveget, csak a hangjával. A fogadó rezonátor természetes frekvenciáján érkező energia hatékonyan elnyelődik, mint ahogy az üveg is elnyeli a természetes frekvenciáján érkező akusztikus energiát. Az ezen technológiával bíró laptopban például az akkumulátorokat akkor is fel lehet tölteni, ha a laptop néhány méter közelségbe kerülnek az átvevő rezonátorhoz. Még sok mérnöki kihívás vár megoldásra, de a vállalat kutatói hisznek abban, hogy megtalálják az utat ahhoz, hogy elvághassák a mobil készülékek utolsó vezetékeit, és egyszer lehetővé váljon az Intel-alapú platformok vezeték nélküli energiaellátása.

Programozási kihívás: számítógépek, amelyek változtatják alakjukat
Az Intel kutatói azt is vizsgálják, hogy a milliónyi apró mikro-robotok, a catom-okkal miként építhetnénk alakváltoztató anyagokat. Ha ezt használnánk a számítógépek házainál, a kijelzőnél és a billentyűzetnél, a technológia által lehetővé válna a fizikai alakváltozás, hogy így feleljen meg az eszköz annak, hogy szeretnénk használni. Egy mobil komputer például lehetne apró, ha a zsebünkben van, fülhallgató formájú lehetne, ha mobiltelefonként használnánk, de nagy és lapos lehetne – billentyűzettel -, ha az interneten böngészünk vagy filmet nézünk.

Rattner elmondta, hogy bár ez egy nehéz kutatási program, de folyamatosan eredményeket érnek el. Ezek után először mutatta be, hogy a jelenleg szilícium-chipek gyártására használt fotolitográfia segítségével miként készülnek apró szilícium félgömbök. Ez a lehetőség egyike azoknak az alapvető strukturális építőelemeknek, amelyek szükségesek a catomok kialakításához. Így egyszerűbbé válik a szükséges számítástechnikai és mechanikus részek egy, a milliméternél kisebb „csomagba” való zsugorítása. A technika kompatibilis a már meglévő nagy-volumenű gyártási folyamatokkal és lehetővé teszi, hogy nagy mennyiségben kerüljenek a catomok gyártásra, valamikor a jövőben.

Dr. Michael Garner, az Emerging Materials roadmap projekt program-menedzsere csatlakozott Rattnerhez. Arról beszélt, hogy az új szilíciumos technológia azért is fontos a kutatásban, mivel fenntartja Moore-törvényét a jövő évtizedben és utána is. Az Intel – többek között – azt is kutatja, hogy miként váltsa a síkbéli tranzisztorokat három-dimenzióssá és arra is figyelmet szentelnek, hogy az összetett félvezetőket szilíciummal helyettesíts a tranzisztor-csatornában. Az Intel jövőbeni kutatási projektjei közé tartozik a nem-töltés alapú technológiák kutatása is, amelyek egy nap leválthatják a CMOS-technológiát.

Robotok: a gyárból a konyhába
A robotokat ma elsősorban a gyárakban használják, általában egy mozzanat folyamatos ismétlésére. „A robotika személyessé alakításával a robotoknak mozgatniuk és irányítaniuk kell a tárgyakat a zűrzavaros és dinamikus emberi környezetben” – mondta Rattner. „Képesnek kell lenniük felismerniük a környezetüket az érzékelés által és a dinamikus fizikai világban való mozdulatok felismerésével. Ráadásul meg kell tanulniuk alkalmazkodniuk ezekhez.”

Rattner be is mutatott két működő személyes robot-prototípust, amelyeket szintén az Intel laboratóriumában fejlesztettek ki. Az egyik demonstráció a robot kezébe épített elektromos mezővel működő előzetes érzékelést mutatta be. A technológia egy új érzékelő modulra épül, amelyet nem emberek, hanem halak használnak, így már érzik a tárgyakat, mielőtt megérintenék őket. A másik bemutató egy teljesen önálló mobil irányító robot, amely felismeri az arcokat, értelmezi és végrehajtja az olyan általános parancsokat, mint a „csinálj rendet”. Ez a legmodernebb mozgás-tervezéssel, irányítással, érzékeléssel és mesterséges intelligenciával működik.

Miközben a robotok emberibbé válnak, Rattner elmondta: hisz abban, hogy az emberek és a robotok interakciója erősebbé válhat az innováció segítségével. Randy Breen, az Emotiv Systems vezető termékigazgatója csatlakozott Rattnerhez, hogy bemutassa a vállalat EPOC fejhallgatóját. Az Emotiv EPOC terméke felismeri az agyhullámok mintáit, valós időben feldolgozza azokat és megmondja, hogy milyen tudatos és tudatalatti gondolatai voltak a felhasználónak, például milyen arckifejezése, tudatos mozdulata, vagy érzelmei voltak és ezt közvetítheti egy játékba. A felhasználó a fejhallgatóval a fején mosolyoghat, vagy felemelhet egy tárgyat, amit egy játékban az avatarja kivitelez. Az EPOC jelenleg több mint 30 különböző „dolgot” tud érzékelni 16 szenzor segítségével.