Népszerűek a távközlési csomagok

A távközlési szolgáltatók portfoliójában egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a telekommunikációs csomagok, az úgynevezett bundled ajánlatok: az olyan egymáshoz kapcsolt szolgáltatások, amelyeket együttesen kínálva a szolgáltató a szervezetek távközlési, informatikai igényeinek széles vertikumát képes lefedni. A leggyakoribb, csomagban választható szolgáltatások közé tartozik a vezetékes telefon, az internet, az adatátvitel és egyre gyakrabban a mobilkommunikáció, de természetesen egyéb megoldások (például a kábeltelevízió) is részét képezhetik a bundled ajánlatoknak.

A Magyar Infokommunikációs Jelentés legutóbbi, 2007-es kutatási eredmények szerint, az intézmények mintegy fele egyértelműen vonzónak találja a csomagolt szolgáltatások lehetőségét, míg e tekintetben kifejezetten szkeptikusnak csupán a meginterjúvolt döntéshozók egyötöde bizonyult.

Alku és függőség
A lelkesedés nem véletlen, hiszen a telekommunikációs kérdésekben illetékes vezetők többsége tisztában van azzal, hogy amennyiben a különböző távközlési és informatikai szolgáltatásokat egy cégtől veszi igénybe, bizonyos előnyökhöz juthat. Ezek közül a legfontosabb a mennyiségi kedvezmény, a jobb alkupozíció, valamint az egyszerűbb ügyintézés és adminisztráció – tanúskodnak az eredmények.

Az előnyök mellett a döntéshozók a komplex szolgáltatáscsomagok negatívumait is ismerik: a túlzott függőség a szolgáltatótól és a meghibásodás esetén fellépő kiszolgáltatottság aggasztja őket a leginkább. Emellett tisztában vannak azzal is, hogy az efféle „egyirányú” elköteleződés lemondással is járhat: bizonyos esetben ugyanis más szolgáltatók előnyös – a szolgáltatási csomag bizonyos elemeire önállóan vonatkozó – ajánlatait már nem tudják majd elfogadni.

Az egy szolgáltatóhoz fűződő viszony tehát egyszerre előny és hátrány: egyszerűsíti az ügyintézést, növeli azonban az intézmények függését.

Maradunk a biztosnál
A hangkommunikációban egyre népszerűbbé váló szolgáltatói VoIP-megoldásokat a hazai intézmények döntéshozóinak egyharmada ismeri részleteiben, ugyanennyien pedig csupán felületes információval rendelkeznek ezekről. A szolgáltatók által garantált minőségű, IP alapú hangátviteli megoldások ismerete a központi költségvetési intézmények illetékeseinek körében teljesen általánosnak számít, míg a többi szegmensben jellemzőbb az alulinformáltság.

A szolgáltatói VoIP jelenleg a döntéshozóknak kevesebb mint a fele számára jelent elfogadható alternatívát a hagyományos vezetékes szolgáltatással szemben. Az IP alapú vezetékes telefonálástól való elzárkózás hátterében elsősorban a jelenleg alkalmazott megoldások kielégítő működése áll – mutatnak rá a kutatók. Számos esetben felmerül ugyanakkor a VoIP-szolgáltatás megbízhatóságával szembeni bizalmatlanság is, de sok döntéshozó nem bízik az elérhető megtakarításokban sem. Mindezt nem ritkán tetézi a forráshiány, ami az esetleges beruházásokat végképp ellehetetleníti.

Kompromisszumkészség
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a hangminőség és a rendelkezésre állás tekintetében a döntéshozók valamivel több mint egyharmada (36 százaléka) lenne hajlandó kompromisszumra. Többségük cserébe a jelenleginél olcsóbb vezetékes telefonálási lehetőséget várna el. A döntéshozók számára a valamivel gyengébb hangminőség és lassabb hívásfelépülés még éppen elfogadható, viszont az alacsonyabb szintű rendelkezésre állást és az esetenkénti vonalszakadást már nem tolerálnák.