Az iráni atombomba

Aki egy kicsit is nyitott szemmel olvassa a híreket, bizonyára hallotta már Mahmud Ahmadinedzsád nevét. Vagy legalább olvasott már az iráni helyzetről. Röviden mégis vázoljuk, miről is van szó: az 1979-es forradalom után vallási vezetésű lett az Irakkal és Afganisztánnal határos ország (érdekesség: az állam lakói nem arabok, hanem perzsák). A hatalmas olaj- (és földgáz)készleten ülő muzulmán vezetés az elmúlt években két okból vált fontos tényezővé a világpolitika számára. Egyrészt támogatta az Irakban az amerikaiak ellen gerillastílusban harcoló síitákat, másrészt 2005 óta komoly hangsúlyt fordít atomprogramjára.

Ez utóbbi a leginkább aggasztó fejlemény a nyugati világ számára. Hiszen az atomfegyverrel rendelkező országok között már most is találunk olyanokat, amelyek igencsak labilis vezetéssel bírnak (például Pakisztán vagy Észak-Korea). És habár Irán kitart azon állítása mellett, hogy nukleáris kutatásai és fejlesztései csak az atomenergia békés célú felhasználására irányulnak, az európai és észak-amerikai kormányok nem hisznek Ahmadinedzsádnak. A politikus amúgy is szélsőséges kirohanásairól ismert: már többször is felszólította a muszlimokat a zsidó állam megsemmisítésére.

Mahmud Ahmadinedzsád

Talán senkit nem lep meg, hogy az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (ismertebb, angol nevén Central Intelligence Agency, azaz CIA) nyomon követi az iráni eseményeket. Az egyik elemző, Bruce Bueno de Mesquita olyan számítógépes modellt hozott létre, amivel képes többek között a közel-keleti ország politikai és társadalmi változatásainak megjóslására. Elmondása szerint a következő év elejétől Iránban stabilizálódik a nukleáris program, miután sikerül létrehozniuk az atombomba létrehozásához szükséges tisztaságú hajtóanyagot. Az elemző úgy véli, hogy ezzel „kielégül” az ország büszkesége, és Irán nem fog egy valóban bevethető atombombát legyártani. A szükséges anyagból ugyanis nem állít elő annyit, amennyi ahhoz kell, hogy beindulhasson a végzetes láncreakció.

A CIA állítása szerint a Bueno de Mesquita alkotta modell, az eddigi tapasztalok szerint 90 százalékos pontossággal dolgozik, vagyis 10 esetből 9-szer igazat „jósol”. Kérdés, hogy erről vajon az iráni vezetés is tud-e…