Napelem-kutatóbázis Budapesten

Ma Magyarországon az évente a Napból érkező 1,16 milliárd kWh sugárzási energiát alig hasznosítjuk: egy friss európai felmérés szerint az újonnan csatlakozott tagállamok között a sor végén kullogunk. Pedig gyorsan fejlődő ágazatról van szó: az elmúlt 3 évben épült ki a ma működő összes kapacitás közel fele, aminek több mint 80%-át Európában állították elő; az elmúlt öt évben pedig átlagosan 39%-kal nőtt a napelemek alkalmazása világszerte. Az előrejelzések szerint 2020-ra a napelemek az energiapiac szereplőinek túlnyomó többségével szemben már támogatás nélkül is versenyképes lesznek, de mai technológiákkal is akár a teljes energiaigény tizenkét százaléka kielégíthető lenne fotovillamos rendszerekkel.

Ebből a fejlődésből profitálhat Magyarország is, ha időben elindítja a kapcsolódó kutatásokat, fejlesztéseket. Ennek érdekében az MTA MFA az intézet által vezetett Integrált Mikro/nanorendszerek Nemzeti Technológia Platformmal (IMNTP) együttműködve olyan stratégiai lépéseket tesz, amelyek együttesen megalapozhatják a magyar ágazat nemzetközi sikerét. A folyamat részeként az MTA MFA a vékonyréteg napelemek előállítására alkalmas gyártósorokat szállító Budasolar Kft-vel – az NKTH támogatásával – technológiai kutatási infrastruktúra-fejlesztést hajt végre, ami egyrészt a meglévő kutatási körülményeket javítja, másrészt pedig létrehoz egy új napelem technológiai kutatási bázist is. Az MFA saját forrásokat is bevon; a teljes értékben mintegy 85 millió forintos befektetésből pedig közel 250 m2 alapterületű bázist alakítanak ki. Ennek legnagyobb része, 100 m2 az úgynevezett CVD labor lesz, amely a vékonyréteg szilícium napelemekkel kapcsolatos technológiai fejlesztésekre biztosít lehetőséget, de további öt kisebb eszközfejlesztő labor is helyet kap a létesítményben.

A jövő tudósainak nevelésére is nagy hangsúlyt helyez az intézet, a bázison helyet kap a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel (PPKE) közösen működtetett MEMS/NEMS mikro- és nanoelektromechanikai rendszereket oktató labor is. Az avatás alkalmából kerül sor az együttműködési szerződés aláírására, amivel alkalmat teremtenek diákoknak a magas szintű tudományos munkára.

Az új kutatóbázis nem csupán a felsőoktatási intézményekkel, a hazai vállalkozásokkal való együttműködést segíti elő, de támogatja a nemzetközi kooperációt is a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításában. A beruházás az iparral való szoros kapcsolat miatt kiválóan illeszkedik az Integrált Mikro/nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai kutatás-fejlesztési stratégiájába.