Számítógép 35 dollárért

A múlt hét végén mutatták be a világ második legnépesebb országában annak a táblagépnek a prototípusát, melyet nagyjából 35 dolláros áron terveznek értékesíteni. Kapil Sibal, az állam emberi erőforrások fejlesztéséért felelős minisztere Új-Delhiben demonstrálta a kis eszközt, mellyel a kormányzat választ kíván adni az ország oktatási téren való elmaradottságára.

A linuxos, igény szerint napelemekkel is felszerelhető – és így a vidéki, infrastrukturálisan elmaradott területeken is használható – prototípus az Apple iPadjára emlékeztető külsőt kapott, és olyan alapvető szoftveres képességekkel rendelkezik, mint webes böngésző, multimédia lejátszó, PDF-olvasó. Állítólag videokonferenciát is lehet tartani segítségével. Ehhez természetesen szükség van Internet-csatlakozásra: a kis készülék támogatja a Wi-Fi kapcsolatokat. 2 GB-nyi RAM-ja elég soknak tűnik, de ha eláruljuk, hogy merevlemez nem jár hozzá, akkor azért árnyalódik a kép. Az indiaiak a hagyományos mágneses tárterület hiányát memóriakártyával orvosolták, így gyorsan és könnyen cserélhető megoldáshoz jutottak.

Az USB portokkal is ellátott masina a jövő évben kerülhet a gyerekekhez, az általános iskoláktól egészen a felsőoktatási intézmények hallgatóiig. Terjedését segíti alacsony ára, melyet az ország belső fejlesztési forrásainak (elsősorban az indiai műszaki intézet kutatóinak) köszönhetően sikerült minimális szinten tartani. Ráadásul tervezői szerint még el sem érték a padlót: a bemutatón elhangzottak szerint tovább lehet faragni a táblagép árcéduláján, nem kizárt, hogy a mostani összeg feléből is ki lehet hozni.

Sibal az egyelőre név nélküli eszközt az amerikai OLPC laptopra adott indiai válasznak aposztrofálta. Ismeretes, hogy a One Laptop Per Child pár éve ambiciózus célt tűzött ki maga elé: olyan használható számítógépet akart előállíttatni, melyet 100 dollárból ki lehet hozni. Ez végül nem jött össze a kezdeményezés élére álló Nicholas Negropontének (a masina árát nem sikerült 200 dollár alá szorítani), viszont a XO laptop – amellett, hogy néhány fejlődő országban néhány százezres darabszámban valóban megjelent – elsősorban a fejlett világban aratott sikert. A netbook forradalmat elindító masinák (vagy legalábbis a koncepció) így a gazdag országok lakóinak játékszereivé váltak.