240 processzormag és 960 GB memória

A Meteorológiai Szolgálatéhoz hasonló szuperszámítógépes rendszerekkel bővült a győri Széchenyi István Egyetem informatikai laborja. Az 50 milliós beruházással kiépült két új szuperszámítógépes rendszer közül valójában csak az egyiket, az x3850X5 SMP nevűt lehet egyetlen gépként értelmezni, a másik egy IBM iDataPlex Cluster, vagyis több gép együttese − ismertette az eszközöket a kiépítést végző Polygon Informatikai Kft. szakértője. Kolb Zoltán elmondta, ez utóbbi teljesítményét 20 darab számítási csomópont adja, egy számítási csomópontban 2 darab 6 magos Intel processzor működik (Intel Xeon X5650 6C 2,66 GHz 12 MB Cache 1333 MHz 95 W) 48 GB memóriával. Ez összesen 240 processzormagot és 960 GB memóriát jelent, amivel a cluster relatív számítási teljesítménye 2,7 teraflops. (flops, vagyis floating point operations per second, tehát lebegőpontos művelet másodpercenként). Egy teraflops 10 a 12-en flops, vagyis a rendszer 2700 milliárd lebegőpontos műveletet tud végezni egy másodperc alatt.

A másik rendszer nem cluster, hanem egy önálló, az IBM x3850X5 SMP számítógépe, mely 8 darab 8 magos processzort (2,27 GHz, 24 MB L3 cache) és 1 TB közös memóriát tartalmaz, relatív számítási teljesítménye 0,6 TFLOPs. A két új rendszer tehát együttesen 3,3 TFLOPs, azaz 3300 milliárd lebegőpontos műveletet tud elvégezni másodpercenként.

_{IBM iDataPlex Cluster}

A győri egyetem a szimulációs alkalmazások még gyorsabb futása érdekében egy speciális fejlesztést is végrehajt – mondta el az intézmény Matematika és Számítástudomány Tanszék vezetője. Dr. Horváth Zoltán és csapata a gépeket négy TESLA grafikus kártyával egészíti ki, amelyekkel például a szélcsatornás és áramlástechnikai alkalmazások közvetlenül e kártyákon futhatnak. A tanszékvezető elmondása szerint ez akkora teljesítményugrást jelent, mintha még egy kisebb clustert illesztettek volna a rendszerhez. Így az egyetemen a szakmai feladatok megoldására a világ szuperszámítógépeinek technikáját alkalmazhatják, és ennek révén a szakmai munkában is lépést tudnak tartani a világgal – hangoztatta a vezető.

Intenzíven érdeklődnek a szuperrendszerek iránt az országban működő autó- és egyéb iparvállatok, és többen már éltek is a felkínált együttműködési lehetőségekkel – tette hozzá dr. Horváth Zoltán. Jelenleg járműipari szimuláció (pl. deformáció-vizsgálat) és áramlások okozta rezgések elemzése tárgyában kutatnak a rendszerekkel, de zajlik az egyetem nagy programfejlesztési projektje, amelynek révén a rendszer képes lesz például autók körüli légáramlások vizsgálatára, belsőégésű motorokban zajló üzemanyag-keveredés számítására vagy a fékek melegedésének modellezésére is. A tanszékvezető úgy látja, a szuperrendszerekhez házon kívülről csatlakozó iparvállalatoktól befolyó bevételekből az üzemeltetés teljes költségét finanszírozni tudják majd.

A beruházás az ország ipara és az egyetem számára óriási jelentőségű, és bár a 3,3 terraflops teljesítmény kisebb, mint a világ szuperszámítógépeit összesítő ötszázas listáján lévőké – az első helyen álló kínai National Supercomputing Center in Tianjin számítógép teljesítménye 2566 terraflops –, felépítésben elérték a csúcstechnikát. Így mód nyílik arra, hogy amit Győrben kifejlesztenek, azokat a világ legnagyobbjain is futtatni tudják, melyre ígéretet is kaptak. Míg azonban a többi gépet leginkább csak tudományos kutatásra használják, addig a győri beruházás az ipari alkalmazások előtt nyit teret, és ebben a tekintetben a világ egyik legerősebb ilyen egyetemi rendszere lesz.