Az Artisjus jogdíjat szedne a mobilok után is

Egyes népszerűbb hazai popzenészek több tízmilliós jogdíjakat kapnak évente az Artisjustól. Ezek az összegek az egyes eladott üres CD-k, DVD-k, memóriakártyák és egyéb adathordozók eladásaiból származó jogdíjak mellett rádiós és tévés közvetítések jogdíjaiból jönnek össze és – a jogvédő szervezet álláspontja szerint – a zenék, filmek magánmásolásának jogszerűségét biztosítják. Ugyanakkor a szerzői jogdíjat az is megfizeti, aki megveszi az eredeti CD-t, megvásárolja legálisan a videofilmet, majd később azokat sokszorosítja otthon. Most a magyar szabályozásra hivatkozva a mobilgyártókat szemelte ki magának a jogvédő szervezet, a Nokia az Európai Unió szerzői jogi irányelveivel takarózik, a Sony Ericsson pedig csak egyszerűen közli: ő nem fizet és nem is kommentál.

A mobilokat is megsarcolnák

#jnt1#Az európai közösségi jogra épülő magyar szabályozás szerint díjat kell fizetni az üres kép- és hanghordozók gyártása, importja, kereskedelme után. Ezek a díjak a jogszerű – pl. zenei, filmes – magánmásolásokat kompenzálják, és ténylegesen eljutnak a szerzőkhöz, előadókhoz, jogosultakhoz. A Nokia és más mobiltelefon-forgalmazó cégek egyelőre megtagadják e díj megfizetését, ezzel a kultúra egyik legfontosabb önfenntartó forrását sodorják veszélybe, miközben tömeges másolásra használt készülékeik forgalmából jelentős hasznuk van. – fogalmazott kérdésünkre Dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Jogi Főosztályának főosztályvezetője. – Minden olyan memóriakártyára, vagy mobiltelefonba épített tárolóra díjat kell fizetni, amelyet zene vagy film másolására lehet használni. Mi a különbség egy mp3 lejátszó, amelyre a forgalmazók megfizetik a jogdíjakat, és egy zenetelefon között? Nyilvánvaló, hogy a zenehallgatás szempontjából semmi, a zenetelefonok forgalmazói bevallottan az mp3 lejátszókkal versenyeznek. – válaszolta kérdésünkre a szervezet jogi képviselője.

A Nokia álláspontja szerint a többfunkciós mobilkészülékekben található memória többnyire a vásárlók saját  tartalmainak , valamint egyéb, törvényesen szerzett tartalmak tárolására szolgál. Emiatt tehát, az Európai Unió szerzői jogi irányelveinek megfelelően nem indokolt az ilyen célú szerzői jogdíj-fizetés. Emellett a Nokia támogat minden olyan kezdeményezést, amely az innovációt szolgálja, ami által az EU vezető tudásalapú gazdasággá válhat, a szerzői jogdíjrendszer pedig a jelenlegi formájában – a cég álláspontja szerint – nem ezt teszi.

A mobilgyártók érvelése álságos, oda vezet, hogy saját fogyasztóikat kell majd tömegesen jogsértőnek tekinteni, pusztán azért, mert arra használják eszközeiket, amire valók: zenék másolására. Megtagadják a fizetést, és érthetően saját anyagi szempontjukból szívesebben látnák azt, ha megszűnne ez a díj. – fogalmazott Dr. Tóth Péter Benjamin.

Drágább lesz a mobil

A mobiltartalom szolgáltató cégeket tömörítő Magyar Mobilmarketing és Tartalomipari Egyesület főtitkára, Tóth Krisztián azonban a tervezettel kapcsolatban elmondta: a felhasználók által megvásárolt és a telefonok adathordozóin tárolt hagyományos mobiltartalmak, úgy mint a csengőhangok, a teljes zeneszámok és a mobilos videók eladása után azok forgalmazói  – többnyire a tartalom aggregátor cégek – már évek óta fizetnek szerzői és előadói jogdíjat Magyarországon. Ez most is jelentős bevételt jelent a jogvédő hivatalok számára, a legálisan letöltött mobil tartalmak tehát jogdíjfizetést követően kerülnek fel a mobilos adathordozókra.

Martin Selmayr, az Európai Unió Információs Társadalmi és Média központjának szóvivőjének álláspontja az Artisjus érvelését támasztja alá. Martin Selmayr kérdésünkre elmondta: – Nincs központi EU szabályozás a szerzői jogvédelmet illetően, a tagállamok saját maguk felelnek azért, hogy a lekövethetetlen másolásokból eredendő szerzői jogokat behajtsák és a jogosultak számára továbbítsák. Mindazonáltal az amúgy is recesszióban lévő mobilipar érhető módon tiltakozik a kezdeményezés ellen, hiszen vélhetően sem a szolgáltatókkal kötött megállapodások, sem pedig az éves tervek esetében sem volt betervezve olyan költség, mely egyes típusok esetében akár az eladási ár 30 százalékát is kiteszi. Ezért valószínűsíthető, hogy amennyiben életbe lép a szabályozás és az Artisjus követelései jogosnak bizonyulnak, úgy a költségtöbbletet a gyártók a végfelhasználókra hárítják majd.