Európa legzöldebb nagyvárosa – nem Budapest

Az Economist Intelligence Unit harminc európai ország harminc nagyvárosát vizsgálta – a városok élen járnak a klímavédelemben. Koppenhága Európa “legzöldebb” városa. A dán fővárost Stockholm, Oslo, Bécs és Amszterdam követi a sorban. Erre a következtetésre jutott az a harminc európai ország harminc nagyvárosának környezeti fenntarthatóságáról szóló egyedülálló tanulmány, amelyet a Siemens mutatott be az ENSZ koppenhágai éghajlat-változási konferenciáján. Amellett hogy a tanulmány elemzi a városok eredményeit és célkitűzéseit a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni védekezés területén, az úgynevezett Európai Zöldváros Index láthatóvá teszi a különbségeket. A tanulmány a harminc nagyvárost nyolc kategória alapján értékeli: szén-dioxid-kibocsátás, energia, épületek, közlekedés, víz, levegőminőség, hulladékhasznosítás és területfelhasználás, valamint környezeti irányítás. Budapest az összesített rangsorban a 17. helyet foglalja el, míg a közlekedési mutatók alapján a legjobbak között ért el helyezést, a 10. helyre került.

“Az elemzésben részt vevő európai nagyvárosok vezető szerepet játszanak a környezetvédelemben. Majdnem mind a harminc városban, amelyeknek összlakossága megközelítően 75 millió fő, a szén-dioxid egy főre eső kibocsátása alacsonyabb az uniós tagállamok átlagánál” – mondta James Watson, az Economist Intelligence Unit vezető szerkesztője, a szóban forgó tanulmány összeállítója. (Az Economist Intelligence Unit üzleti információkat szállít a világ vezető cégei számára.) A kategória legkiemelkedőbb városa Oslo, amely évente és lakosonként mindössze 2,5 tonna szén-dioxidot bocsát ki, ami messze alacsonyabb a 8,5 tonnás európai átlagnál. Továbbá majdnem mind a harminc város kifejlesztette és részben már meg is valósította a maga környezetvédelmi stratégiáját.

Jellemzően a skandináv városok értek el magas pontszámot. A környezettudatosság ebben a régióban évek óta meghatározó jelenség, ami összhangban áll ambiciózus klímavédelmi célkitűzéseikkel. Koppenhága például azt tervezi, hogy 2025-re szén-dioxid-semleges lesz. A skandináv országok egy főre eső GDP-je magasabb az átlagnál, ezért ezek a gazdag országok jelentős összegeket tudtak környezetvédelembe fektetni. A kelet-európai városok viszont eddig gyengén szerepelnek, ami főképp a viszonylag alacsony GDP-vel és a történeti okokkal magyarázható; köztük azzal, hogy ezekben az országokban a korábbi évtizedekben hiányzott a környezettudatos szemlélet. Mindez leginkább az épületek magas energiafogyasztásában, és az elöregedett infrastruktúrában nyilvánul meg. Ezzel szemben a régió tömegközlekedése gyakran átlag feletti: Kijevben, amely egyébként a harmincadik helyen áll, a legmagasabb a tömegközlekedést használók aránya.

Az Európai Zöldváros Index vizsgálati köre egyedülállónak mondható. A nyolc kategória harminc egyedi indikátoron alapszik, amelyből tizenhat mennyiségi (például az egy főre jutó vízfogyasztás és energiafelhasználás, újrahasznosítási arány és a tömegközlekedés használata), tizennégy pedig minőségi mutató (például a szén-dioxid csökkentésének célértéke, épülethatékonysági szabványok és a környezetvédelmi intézkedések támogatottsága).