Három amerikai diáklány érte el a legjobb eredményt a 2009-es Intel ISEF-en, akik egyenként 50 000 dolláros ösztöndíjban részesülnek az Intel Alapítvány jóvoltából.
A 14 éves Tara Adiseshan (Charlottesville, Virgina) azonosította és besorolta az evolúciós kapcsolatot a méhek és a bennük élő hengeresférgek között. Tara bizonyította, hogy a két faj fejlődéstörténete szorosan összekapcsolódik. A méhek evolúciós változásai a hengeresférgek módosulását is maguk után vonják.
A szintén amerikai Li Boynton (Bellaire, Texas) foszforeszkáló baktériumok segítségével a vízben található szennyező anyagok és növényvédő szerek kimutathatóságát vizsgálta. A 17 éves lány kutatásának lényege, hogy ezen baktériumok fényintenzitása összefügg a vízben található mérgező anyagok jelenlétével.
Olivia Schwob (Boston, Massachusetts), 16 évesen egy olyan gént különített el, ami a férgek intelligenciájának fejlesztésére használható. Kutatómunkájának eredményei segítenek a jövőben az emberi agyműködés rendellenességeinek feltárásában és gyógyításában.
A Magyar Innovációs Szövetség delegáltja, a 19 éves Spohn Márton egyetlen magyar versenyzőként idén második helyezést ért el a molekuláris és sejtbiológia kategóriában “A gyógyítás (reakció)útjai: lehetséges gyógyszerhatóanyagokat termelő diterpenoid szintázok felkutatása ajakosvirágú növényekben” című pályázatával.
Kutatómunkájának lényege a következő: az ajakosvirágú növények közé tartozik a Márton által vizsgált orvosi pemetefű (Marrubium vulgare), amely úgynevezett diterpenoidokat termel. Ezekről bizonyított, hogy hatékonyak bizonyos rákos sejtvonalak és keringési megbetegedések ellen. Ezek a molekulák azonban nagyon bonyolult szerkezetűek, kémiai szintézissel csak nehezen és rossz kitermeléssel lehet őket előállítani. Erre szolgál egy megoldás, miszerint a növény genomjából izoláljuk a marrubiin termeléséért felelős géneket és azokat egyszerűen áthelyezzük egy baktériumkultúrába, amely ez alapján már megtermeli a kívánt vegyületet. (Így készül a humán inzulin is manapság). Márton ennek az első lépéseit tette meg azzal, hogy egy, a marrubiin termelésében kulcsszerepet játszó gént azonosította.
A tanulmányait a göttingeni Georg-August Egyetem biológia alapszakán folytató diák a tavalyi ISEF-en az ajakosvirágú növények családjában felfedezett szaganyagok kibocsátásán alapuló önvédelmi mechanizmus biokémiai hátterével foglalkozó kutatással ért el harmadik helyet.
“Az “Intel Science Talent Search” program, valamint az ISEF célja, hogy kellő elismerésben részesítse a fiatalabb generáció tudomány területén nyújtott kiemelkedő eredményeit, – hangsúlyozta Craig Barrett, az Intel elnöke – illetve, hogy minél több diák felismerje, hogy az eszét használva milyen sikereket érhet el. Nem kell feltétlenül focistának, kosarasnak, vagy épp baseball játékosnak lenni ahhoz, hogy korosztályában elismerjék. Remélem, ilyen lendülettel folytathatjuk az ifjú tehetségek felkarolását, valamint az ISEF-et a jövőben is.” – folytatta.
Az Intel Alapítvány a három 50 000 dolláros fődíj mellett további 500 ISEF részvevőt jutalmazott kiemelkedő munkájukért. 18 “Best of Category” díjazott fejenként 5000 dolláros ösztöndíjat, valamint egy új Intel Core2 Duo processzoros laptopot kapott. További 1000 dolláros jutalomban részesült a nyertes iskolája, illetve az őt delegáló szervezet is.
