A Little-kór egy újszülött kori agysérülés (Cerebral Palsy, azaz agyi bénulás), aminek következtében a mozgatórendszer károsodik, elmarad a gyermek mozgásfejlődése és különböző bénulások alakulnak ki.
“A robotterápia jó eséllyel csökkentheti a kór tüneteit, és új neurális kapcsolatok létrejöttét indukálhajta a Little-kórban szenvedő gyermekeknél” – mondta Herman Igo Krebs, a kutatás egyik vezetője, aki szakterületét tekintve gépészmérnök. Krebs és MIT-s kollégái – köztük a szintén gépészmérnök Neville Hogan – voltak a robotterápiás kezelések úttörői a 1980-as évek végén, amikor ez a tudományág fejlődésnek indult.
“Eleinte csak a szélhűdésre koncentráltunk, mivel ez volt a legelterjedtebb és legismertebb betegség akkoriban, de idővel más területeken is alkalmazni kezdtük kutatási eredményeinket, például a Little-kór, szklerózis multiplex, Parkinson-kór esetében, hogy néhányat említsek” – idézte fel a kezdeteket Krebs.
A kutatócsoport robotjai már 15 éve klinikai környezetben dolgoznak, és több mint 400 szélhűdéses betegen segítettek. A robotok sokféle problémát tudnak kezelni, váll és könyök, csukló, kéz és boka mozgatásával kapcsolatos nehézségeket tudnak orvosolni.
A robotok mind hasonló elmélet alapján működnek: lehetséges a mozgásért felelős agyi neurális kapcsolatok helyreállítása, ha a páciens mozgásterápiája közben egy robot a problémás végtag mozgáskoordinációját finoman pontosítja, ezáltal újratanítva az agyat a helyes mozdulatsorra.
A kutatók nagyon bizakodóak voltak, amikor először alkalmazták a robotokat Little-kóros betegeken. Egy gyermeki agy ugyanis sokkal képlékenyebb, mint egy felnőtté, sokkal könnyebben hoz létre, vagy állit helyre neurális kapcsolatokat.
Jelenleg azt próbálják elérni, hogy a páciensek képesek legyenek elérni és megfogni bizonyos tárgyakat. A betegek kezet fognak egy erre kifejlesztett robottal, ami egy számítógéphez van csatlakoztatva, a számítógép monitorján pedig egyszerű feladatok láthatóak. Így a gyermekek kezelése hasonlít ahhoz, mintha egy egyszerű videojátékkal játszanának.
Egy ilyen feladat, például amikor a kis páciensnek a robot karját egy a monitoron látható mozgó, vagy álló tárgyhoz kell közelíteniük. Ha a gyermek a karját rossz irányba, vagy egyáltalán nem mozgatja, a robot gyengéden a helyes irányba tereli azt.
Krebs több mint 20 éve, MIT-s egyetemi diákként kezdett a témával foglalkozni. Korai tanulmányaiban kollégáival felfedezték, hogy nagyon fontos, hogy a szélhűdéses betegek tudatos erőfeszítéseket tegyenek a terápia időtartama alatt. Ha az agyi tevékenységet tudatosan összepárosítják a mozgást segítő robottól jövő ingerekkel, az agyuk sokkal könnyebben állítja helyre a sérült idegi kapcsolatokat, hogy majd egyszer saját maga is képes legyen mozgatni a végtagot mindenféle külső segítség nélkül.
Bár a szélhűdés nagyon sok neuront elpusztít, “a fennmaradó neuronok is képesek új szinapszisokat létrehozni, vagy nem használt szinapszisokat újraéleszteni” – mondta Krebs.
Ahhoz hogy egy ilyen terápia sikeres legyen, nagyon sok ismétlésre van szükség, egy tipikus egy órás kezelés alkalmával legalább 400-szor meg kell ismételni a mozdulatot a megfelelő hatás elérése érdekében.
Egy 36 gyermek bevonásával készített tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a terápia a Little-kórban szenvedőknek is segítségére lehet. A robotterápiás kezelés után a gyermekek mozgása sokkal kordináltabbá, finomabbá, gyorsabbá és magabiztosabbá vált.
A kutatásokat a szélhűdésre fókuszálva kezdték, az USA-ban 800.000-en szenvednek ebben a betegségben évente. Little-kórral évente 10.000 gyermek születik, viszont a kezelés korai években történő alkalmazása miatt ők hosszabb távon élvezetik előnyeit. “Az emberek általában 70-80 évesen kapnak szélhűdést, és jó esetben 5-6 évet élnek még. A Little-kórósok előtt még ott az egész élet.” – hangsúlyozta a különbséget Krebs.
Az ilyen kutatások reményt adnak az idegrendszeri eredetű mozgásszervi betegségekben szenvedőknek. A terápiák a jövőben remélhetőleg lényegesen jobbá teszik szenvedő embertársaink életét.