Regionális innováció: Merre tovább?

A konferencián Dr. Kolber István, kutatás-fejlesztési államtitkár a magyar innovációs rendszer jelenlegi helyzetéről számolt be. Az államtitkár előadásában kiemelte: a kormány számára nagyon fontos cél a regionalitás érvényesítése, valamennyi régió bekapcsolása az ország gazdasági vérkeringésébe. A regionalitásra való törekvés természetesen a kormány tudomány- technológia és innováció-politikai (TTI) stratégiájában is megjelenik.

A regionális innováció támogatásának fontosságát az OECD magyarországi innovációs rendszerről szóló országtanulmánya is kiemelte. A kutatás-fejlesztés nem csak az ország versenyképességének növelése, de a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésében is fontos szerepet játszik, olvasható a Magyarország.hu kormányzati portálon. Mindezeknek a szempontoknak a minél határozottabb érvényesítését követeli meg a gazdasági válság, amelyből – ahogy ezt Európa vezető országai is felismerték – a kutatás-fejlesztés jelentheti a kiutat. Most különösen nagy a kutatás-fejlesztés kormányzati irányításának a szerepe abban, hogy az ország K+F tevékenységének fejlesztésére tett erőfeszítések ne csökkenjenek, hogy a versenyképesség szempontjából kritikus kutatói álláshelyek megmaradjanak. A váláságtól függetlenül a Lisszaboni Stratégia is arra kötelezi Magyarországot, hogy növelje a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányát.

A magyar kutatás-fejlesztési tevékenység jelenleg igen nagy mértékben a Közép-Magyarországi Régióhoz, illetve külföldi vállalatok tevékenységéhez kötődik. Ennek a helyzetnek a megváltoztatására a kormány már eddig is számos erőfeszítést tett. Létrejött a regionális fejlesztések koordinációját, a regionális innováció fejlesztését segítő intézményrendszer. Kijelölték a regionális innováció központjaiként funkcionáló pólusvárosokat; megalakultak az ugyancsak regionális alapon szerveződő, vállalatok és kutatóhelyek összefogásán alapuló innovációs klaszterek is.

Dr. Csopaki Gyula, az NKTH elnöke Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által kezelt, a K+F tevékenység pályázati támogatására létrehozott, Kutatási, Technológiai és Innovációs (KTI) Alap 2009-2010 évi felhasználási stratégiáját ismertette. Az Innovatív Magyarország: Ötlettől a Piacig címet viselő program négy alprogramot foglal magában. A Tudás Magyarország alprogram a hazai tudásbázis megerősítését célzó pályázatokat fogja össze. A Technológia Magyarország alprogram a globális piacon versenyképes termékek előállítására, technológiai fejlesztésének támogatására ad lehetőséget. Az Együttműködő Magyarország alprogram Magyarország nemzetközi K+F programokban, kezdeményezésekben való minél aktívabb és sikeresebb részvételét támogató pályázati kiírásokat foglalja magában. A Vállalkozó Magyarország alprogram pályázatai a vállalatok K+F tevékenységét támogatják, a vállalati K+F ráfordítások növelését, az új innovatív vállalkozások létrehozását ösztönzik. A regionális innováció támogatására elsősorban ebben az alprogramban nyílik lehetőség.

A vonatkozó jogszabályok értelmében az Alap 25%-át regionális célokra kell felhasználni. A pályázatok megfogalmazásában, értékelésében kulcsszerepe van a Regionális Fejlesztési Tanácsoknak; a pályázatok meghirdetését, koordinálását az NKTH végzi. 2008-ban a KTI Alap regionális K+F pályázatait összefogó 2007-08-as együttes meghirdetésű Baross Gábor Program 38 pályázati konstrukciója keretében mintegy 15,38 milliárd forint állt rendelkezésre. A pályázatok kiemelt célként kezelték a KKV-k K+F tevékenységének, innovációs szolgáltatásokhoz jutásának támogatását, a kutatóhelyek és a vállalkozások közötti együttműködés elősegítését.

A regionális innováció szervezeti hátteréről Lippényi Tivadar, az NKTH regionális elnökhelyettese beszélt bővebben. Annak érdekében, hogy a regionális innovációra rendelkezésre álló források a lehető leghatékonyabban hasznosulhassanak, természetesen az érintett szereplők minél nagyobb pályázati aktivitására is szükség van. Az NKTH ennek a célnak az elősegítésére írt ki pályázatot a Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ) megalapítására. A 2005-ben felállt ügynökségek közvetítőként részt vesznek az innovációs szereplők közötti partnerkeresésben, segítik a helyi innovációs hálózatok kialakítását. Tanácsadással, egyéb szolgáltatásokkal is segítik a K+F projektek sikeres pályázati szereplését.

A RIÜ-k tevékenységének első ciklusa 2005-2007-ig tartott. Az NKTH ekkor új pályázatokat írt ki az ügynökségek tevékenységének folytatására, illetve felkérte a MTESZ-t, hogy készítsen jelentést a RIÜ-k tevékenységéről. A jelentés ugyancsak említést tesz a RIÜ-k, illetve az NKTH között született megállapodásról, amely az ügynökségek, illetve a Hivatal közötti szorosabb együttműködés kereteit rögzíti. A későbbiekben így akár a regionális innováció szereplői egységesen, koordináltan léphetnek fel: ennek például a magyar regionális innováció brüsszeli képviselete szempontjából lehet jelentősége.

Lippényi Tivadar azt is elmondta: a regionális innováció megfelelő színvonalú tájékoztatásához megfelelő informatikai támogatásra is szükség van. Ennek érdekében kezdődött meg az Innovációs Informatikai Rendszer kialakítása, amely az innováció irányításában részt vevő szereplők munkájának összehangolását segíti majd.

A Hivatal elnökhelyettese azt is bejelentette: az NKTH és a RIÜ-k és megállapodást írtak alá a regionális innováció szereplőit szervezetileg is összefogó RIÜNET létrehozásáról. Ennek keretében szorosabb, koordináltabb szakmai együttműködésre nyílik majd lehetőség a tagok között. Az együttműködés az egységes fellépésre, érdekképviseletre is lehetőséget ad majd: ennek például a magyar innováció brüsszeli képviseletében lehet jelentősége.

A MTESZ vizsgálatának eredményéről Dr. Valastyán Pál, a MTESZ alelnöke, a monitoringtevékenységet koordináló Irányító Testület vezetője számolt be. A vizsgálat elvégzésére a MTESZ – elsősorban saját szakértőiből – külön munkacsoportot hozott létre. A három fős irányító testületet Dr. Valastyán Pál vezette. A monitoring elsődleges célja annak vizsgálata volt, hogy: az ügynökségek tevékenysége mennyiben járult hozzá az innováció területén megmutatkozó regionális különbségek csökkentéséhez, a régiók sikeres pályázati tevékenységéhez. A vizsgálat keretében a szakértők helyszíni konzultációkat folytattak a RIÜ-k vezetőivel, áttekintették az ügynökségek tevékenységének dokumentációit. Megvizsgálták az ügynökségek 2008. évi munkaterveit is, javaslatot tettek azok összehangolására.

A vizsgálat alapján elkészült jelentés részben összefoglalja a RIÜ-k tevékenységének eredményeit, másrészt javaslatokat tesz a későbbi monitoring tevékenység finomítására. Ehhez elsősorban a jelenleginél is pontosabb, a kitűzött célok eredményességének méréséhez szükséges indikátorok bevezetésére, alkalmazására van szükség.

A MTESZ által készített dokumentum számos európai ország gyakorlatát is megvizsgálta és elemezte, annak érdekében, hogy a külföldi tapasztalatok is felhasználhatóak legyenek a magyar innovációs rendszer irányítási struktúrájának kialakításában.