Hogyan felügyeljük a nagyit távolról?

Az időskorúak megfelelő gondozása napjainkban jelentős feladat, amire az otthonápolás intézménye nyújthat kézzelfogható segítséget. Mivel a kórházi, vagy idősotthoni ellátás korlátozott, sokan e megoldás felé fordulnak Európában, és hazánkban egyaránt. Ugyan már régóta napirenden van a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, mint szolgáltatás, amit közel tizenöt évvel ezelőtt szabályoztak először, de még mindig sokan nem élnek vele Magyarországon. Rövidesen azonban változás várható a távfelügyeleti piacon, amire a hazai fejlesztő cégek is igyekeznek innovatívan, és felhasználó barát módon reagálni.

Az otthonápolás kezdeti időszaka

A kilencvenes évek közepén született meg a szociális igazgatásról, és a szociális ellátásról szóló törvény hazánkban, amely kitért az önkormányzatok által nyújtandó szociális szolgáltatásokra is. A törvényalkotás célja az volt, hogy az időskorú, vagy más okok miatt gondozásra, felügyeletre szoruló személyek ápolását lehetőség szerint ne közintézményben folytassák, hanem a betegeket saját otthonukban gondozzák. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás rendszere nem sokkal ezután, 1996-ban indult. A szolgáltatást az önkormányzatok, kistérségi társulások, valamint egyházi fenntartású szervezetek nyújtották. Az állami normatívához (~30.000 Ft\fő\év) legalább 40 ápolttal kellett rendelkeznie az adott intézménynek. Mivel az idősotthoni ellátás már akkor is jóval költségesebb volt, az ország több területén éltek is a lehetőséggel.

A kezdeti időszakban néhány zavaros távfelügyelő cég mellett tényleges szolgáltatók is elkezdték tevékenységüket. Kiemelkedő szerepet töltött be a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, ugyanis ők töltötték be ennek a szolgáltatásnak a módszertani központját. Elsőként a Guards Zrt. URH hullámon működő termékeivel végezték az idősek, és rászorulók távfelügyeletét. A készülék egyirányú kommunikációra volt alkalmas, és rendelkezett egy „pánik-”, valamint egy „törlés” gombbal. Vészhívás esetén a készülék 10-20 alkalommal elküldte rádióhullámokon a jelzést, azonban a csatorna megbízhatatlansága miatt gyakran elveszett a segélykérés az éterben. Mivel az eszköz csak egyirányú kommunikációra volt alkalmas, riasztás esetén nem lehetett kommunikálni a védett személlyel.

Ezzel párhuzamosan a Bodyguard Kft. terméke is megjelent a piacon. Vezetékes telefonvonalra csatlakoztatott modemmel nyújtották a szolgáltatást, amihez csuklópántos karóra párosult. Ez a termék a tapasztalatok alapján jobb volt a Guards-énál, mert már kétirányú kommunikációra is képes volt, tehát fel lehetett venni a kapcsolatot a védett személlyel. Ezáltal csökkent az indokolatlan riasztások száma. A beszéden túl sajnos nem felügyelték saját eszközeik folyamatos működését, így egy kábelszakadás, vagy sérülés komoly gondot jelentett a szolgáltatásban.

Az első készülékek sok kompromisszumot követeltek

További hátrány jelentett, hogy havidíjat kellett fizetni a telefonvonalért, az előfizetésért, és magáért a szolgáltatásért is, így jóval magasabb volt a havi költség. Aki nem rendelkezett telefonvonallal, plusz díjat fizetett annak bekötésért is. Később már törvényileg szabályozták, hogy többletkiadással nem járhat az idős ügyfelek részére nyújtott szolgáltatás bevezetése. A telefonvonal ilyen célra történő üzemeltetése támogatást kapott a kommunikációs szolgáltatótól. A rádió esetében egy egyszeri, készülékhasználati díjjal kellett számolnia a felhasználónak, továbbá egy éves frekvencia használati díjat is megfizettettek az ügyféllel, ami megközelítőleg 300-400 Ft\készülék\év költséget jelentett. A két eszköz használatában nehézséget okozott a helyhez kötöttség, mivel a távfelügyeleti készülékek dobozszerűek voltak, kizárólag lakáson belül lehetett használni azokat.

„Véleményem szerint egy cég akkor nyújt igazán profi szolgáltatást, ha a felhasználónak nem kell kompromisszumot kötnie, és ahol nincs szükség új, tanult reflexekre. Mivel a távfelügyeleti eszközöket idős, akár demens személyek veszik igénybe, a lehető legegyszerűbben kell teljes védelmet nyújtaniuk. A korábbi megoldások egytől egyig kompromisszumot igényeltek a felhasználótól, mi ezért egy olyan készüléket fejlesztettünk, amely használata során ez nem szükséges. Az általunk alkalmazott technológia tehát merőben más, mint az eddig megszokott, és az európai uniós, valamint a magyar jogszabályok mellett a direktíváknak is eleget tesz” – mondta el Havasi Zoltán, a MOHAnet Mobilsystems Zrt. vezérigazgatója, majd hozzátette: „A korábbi készülékek ugyan minden feltételnek nem feleltek meg, az evolúció szempontjából mégis hasznosnak bizonyultak.”

A GSM alapú technológia átrendezheti a piacot

A MOHAnet Mobilsystems Zrt. Medcare Classic néven a korábbi fejlesztésektől eltérő, új technológiájú készülékkel jelent meg a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás területén 2006-ban, amely a korábbi megoldásokkal ellentétben teljes mobilitást biztosított a felhasználónak. A GSM alapú készülék már lakáson kívül is használhatóvá vált, és kétirányú kommunikációra is alkalmas volt.

Szintén fontos mérföldkőnek számított a hibrid GSM kártyák megjelenése, ugyanis ekkor már nem csak hang, hanem adatküldésre is alkalmassá vált a készülék. A távfelügyeleti eszköz így magáról minden állapotváltozást elküldött az adatcsatornán keresztül a diszpécserközpontba, pl. ha bármilyen oknál fogva üzemen kívül volt a készülék, azonnal jelzett a rendszer.

A Vario Medcare készüléket a Medcare Classic utódaként idén mutatta be a MOHAnet, amely elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat, valamint az Informatikai Nívódíjat is. A készülék tervezése során a legfőbb szempont a praktikum volt. „Mivel az idősebb korosztály a nagyobb méretű készülékeket szereti, és azt tudja használni, egyértelmű volt, hogy a hagyományos mobiltelefonnál nagyobb készüléket készítünk. Készülékeink különlegessége továbbá a távoli menedzselés, ami azt jelenti, hogy a készülék minden állapotváltozásáról tudomást szerez a diszpécserközpont.” – húzta alá Havasi Zoltán, a MOHAnet Mobilsystems Zrt. vezérigazgatója.

Növekedés várható az előfizetők számában

A kimutatások alapján napjainkban 3,2 millió nyugdíjas él hazánkban, akiknek jelenleg az 1 százaléka használja ki a jelzőrendszeres segítségnyújtás előnyeit. Ebből közel 15 ezer háztartásban használnak telefonvonalas szolgáltatást, 10 ezren URH-s távfelügyeletet vesznek igénybe, a MOHAnet GSM alapú rendszerét pedig négyezernél több előfizető alkalmazza. Ezen felül elérhető még több fajta készülék is a piacon, de számuk egyelőre nem kiugró, valamint szolgáltatás tekintetében is elmaradnak.

Mivel Európában, és hazánkban is egyre nagyobb figyelemmel kísérik az idős és fogyatékosságokkal élő emberek életét, három éven belül akár a 700 ezret is elérheti azoknak a száma, akik jelzőrendszeres házi segítségnyújtást vesznek igénybe. Mivel az állami normatíva, és a támogatási rendszer szabályozása jelenleg elég szoros határt szab a bővülésnek, a piaci fellendülés az egyéni ügyfelektől várható. A számítások szerint a nyugdíjasok közel 10 százaléka válhat előfizetővé az anyagi helyzetük alapján, és további 10 százalék az, akinek a hozzátartozói, vagy rokonai fizethetnek elő a szolgáltatásra.

Új lehetőségek az otthonápolásban

Nyugat-európai mintára a hagyományos otthonápolás új szolgáltatási csomagokkal bővülhet. A távfelügyelet mellett várhatóan olyan komplex felügyelettel jelenhetnek meg a cégek, ahol a mindennapokban is segítséget nyújtanak a védett személyek számára a szolgáltatók. Havasi Zoltán az előfizetéstől függően több fajta megoldást is vázolt, a hagyományos távfelügyelettől elindulva odáig, ahol a szolgáltató még a bevásárlás, és egyéb napi feladatok ellátásában is segítséget nyújt.