Nem mindegy mit halászunk ki az adatvagyonunkból

Napjainkban mind több és változatosabb adat jön létre, és a big data korszakban egyre inkább stratégiai jelentőségűvé válik, hogy a szervezetek ki tudják-e használni az adatvagyonukban rejlő lehetőségeket az üzleti céljaik eléréséhez. Az adatok kiaknázása érdekében együtt kell működnie a vállalatok üzleti és IT szakembereinek, valamint az adatokkal kapcsolatos kezdeményezéseket a kulcsfontosságú üzleti célokhoz kell kapcsolniuk – világított rá a SAS Magyarország napokban megrendezett „Adattengerből üzleti előny” című szakmai rendezvénye.

Az eseményen Jill Dyché, a SAS Thought Leadership alelnöke rámutatott arra, hogy az adatvagyon-gazdálkodás során a szervezeteknek a stratégiai üzleti céljaikat le kell bontaniuk az adatok szintjére. Például ha egy vállalat növelni szeretné az ügyfél-elégedettséget, a cél elérése érdekében tudnia kell, hogy milyen adatok állnak rendelkezésére ehhez, hol találhatóak, hogyan integrálhatóak, milyen minőségűek, hogyan egészíthetőek ki stb. A megvalósítás során az üzleti és az IT terület együttműködésére van szükség, amelyben fontos összekötő szerepet tölt be az adatgondnok (data steward), aki az üzleti szakemberek által megfogalmazott elvárásokat fordítja le az IT nyelvére. A téma nemzetközileg elismert szakértőjének számító Dyché kiemelte, hogy közvetlen összefüggés van az adatmenedzsment és az adatvagyon-gazdálkodás foka, valamint a között, hogy egy vállalat képes-e az információt stratégiailag felhasználni.

Üzleti előnyök

Dyché felhívta a figyelmet arra, hogy az adatmenedzsment megtérülését nem általánosságban, hanem mindig az adott felhasználással összefüggésben kell meghatározni: számszerűsíthető például, hogy mennyivel csökkennek a vállalat költségei, ha az adatmenedzsment által elkerülhetővé válnak a manuális ellenőrzések. További üzleti előnyként említette, hogy az ismétlődő feladatok automatizálásával nagyobb termelékenység érhető el, valamint hogy az egységes adatok az auditon kívül más üzleti folyamatokban – például a marketing területén – is felhasználhatóak. Ugyancsak profitálhatnak a szervezetek az egyes területek közti jobb együttműködésből, valamint a kevesebb személyes egyeztetést igénylő gyorsabb döntésekből. A munkavállalók felszabadulhatnak a gépies feladatok alól, ami segítheti az értékes munkaerő megtartását.

Ösztönzők és buktatók

Egy vállalaton belül ösztönözheti az adattudatosságot a szabályozói megfelelőségre (compliance) való törekvés – például Bázel 3, Szolvencia 2 biztosítása a pénzintézetekben -, továbbá a felelős vállalatirányítás, az információbiztonsági kezdeményezések, az informatikai rendszerek modernizálása, integrációja, és a stratégiai célok magasabb szintű IT oldali támogatásának szükségessége. Az adattudatosság fejlődéstörténete kapcsán Dyché rámutatott arra, hogy míg korábban az elemzés, majd az integráció állt a középpontban, ma már az adatvagyon-gazdálkodási folyamatokon és irányelveken van a hangsúly.

A SAS alelnöke kifejtette, hogy a vállalatvezetők sokszor ugyan tisztában vannak azzal, hogy az adat a vállalati vagyon része, sok esetben csupán IT kérdésnek tekintik az adatokat, az adatvagyon-gazdálkodásban pedig egy elméleti feladatot látnak. Szintén hátráltató tényező lehet, ha a vezetők nem tudják az üzleti értékhez kapcsolni az adatokat, és hogy nem mindig nyilvánvaló a megtérülés. Ugyancsak nehezítheti a projekteket, ha a vállalati kultúra nem támogatja a központosított döntéshozatalt, valamint hogy az adatokkal kapcsolatos kihívások értelmezései és definíciói sokfélék és gyakran ellentmondásosak.

Az adatminőség sem csak az adatokról szól

Analise Polsky, a SAS Thought Leadere hangsúlyozta, hogy az adatvagyon-gazdálkodás egyik kulcsterületének számító adatminőség – például a pontos, konzisztens és időszerű adatok – biztosítása nem csak technikai folyamat: ma már az adatminőséget javító üzleti gyakorlatoknak is kiemelt a szerepük. Polsky arra is felhívta a figyelmet, hogy az adatminőség-biztosítás nem egy egyszeri feladat, hanem ismétlődő folyamat, amelyet például a költségkontroll, az üzleti és bevétel-optimalizálás, valamint a kockázatcsökkentés, adatvagyon-gazdálkodás és a szabályozói megfelelés ösztönözhet.
Polsky szerint az egyéni szintű, reaktív adatmenedzsmenttől a vállalati szintű és központosított adatmenedzsment irányába kell elmozdulnia a vállalatoknak a hatékonyság és eredményesség növelése érdekében.