Teszt: iPad 2 – nem Földről való

A tablet nem új találmány, jómagam a műfajban a Nokia N770 tablettel találkoztam először olyan 2005 táján, amit akkor még a finn gyártó hazai képviselete sem tudott hova tenni: emlékszem, több tech újságíró cimborával együtt ment a brainstorming, hogy a tabletet hogy fordítsuk le, végül maradt úgy ahogy volt, nem lett belőle táblagép. Ahogyan az N770-esból sem lett siker: hiába tudott gyakorlatilag mindent, mint a mostaniak, több dolog egyszerűen nem stimmelt

Méretek

Az N770 ugyanis túl kicsi volt. Internetezésre találták ki, de az szörfözés nem volt vele élmény, egyrészt a kis kijelző miatt, másrészről pedig a böngésző szoftver nem kezelte le szépen a tartalmakat, ráadásul a nagyítás is csak gombokkal, izzadságszagúan ment.

Egy tablet legyen minimum 7 collos, de 11 collnál ne legyen nagyobb, talán ekként foglalhatjuk össze a mindössze 2 éves tabletpiaci mérettáblázatot. Ha túl kicsi, akkor felvetődik a kérdés, hogy ez miért nem mobiltelefon, ha túl nagy, akkor pedig a vállunkat húzza a táskában: ezen kompromisszumok között született meg 2009-ben az iPad 1-es a maga 10 (9,56) inches kijelzőjével és  712,6 grammjával (Wifi, 3G nélküli verzió). A második szériás iPad kijelzője méretben és felbontásban nem változott, azonban súlyban könnyebb lett: immáron csak 600 grammot nyom a tábla, mely bármilyen laptophoz hasonlítva is elenyésző. De nem (csak) ezért forradalmi.

Ergonómia és használat

Az iPad ugyanis az ergonómia netovábbja. Ha egy mondatban összegezni akarnánk, akkor az iPad olyan, mint egy nagyra nőtt iPhone, annyi különbséggel, hogy sokkal élvezetesebb rajta bármilyen szöveges, képes, vagy videós tartalom fogyasztása, legyen az egy Youtube videó, egy weboldal, vagy egy digitális újság.

A szoftver ugyanis olyannyira felhasználóbarát, hogy azt nem igazán lehet felülmúlni. Technológiai szemmel nézve az iPaddel nem mást alkotott az Apple, mint a szoftver és a hardver tökéletes harmóniáját egy olyan táblagépben, ami nemhogy használható, hanem minden eddiginél tökéletesebb családi mobil szórakoztatóközpontként funkcionál.

A hétköznapi használat során ugyanis az alábbiakkal kell szembesülnie a felhasználónak: a készüléknek szinte egyáltalán nincs semmilyen működési hangja, semennyire sem melegszik se az ölben, se az ágyon, se sehol és mindezek tetejében 2-3 másodpercnél tovább sose kell várni semmire. A képek, zenék, alkalmazások közötti váltogatás olyan gyorsan és egyszerűen történik, hogy az már-már Földön túli. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy napi 1-2 óra internetezéssel hetente kell a töltőre raknom az iPadet, akkor azt hiszem talán mindent elmondtam.

A használhatóságot illetően amióta az iPhone és iPad létezik, azóta beszélhetünk az érintőkijelzőről. Az Apple mobil bizniszbe való belépése előtt nagyon nagy jóindulattal lehetett csak beszélni az akkori Windows-zal megerőszakolt HTC-k, vagy egyéb átmárkázott készülékek kapcsán ergonómiáról, mint olyanról, egyszerűen ezek az eszközök kényelmetlenül, bonyolultan és nehezen voltak csak használhatók. Az iPad pontosan ugyanabban az alkímiai boszorkánykonyhában készült, mint az iPhone: minden egyes érintésre úgy, olyan négyzetméteren reagál az ujjunkra, ahogyan azt mi szeretnénk: a kétujjas nagyítástól kezdve a beépített mozgásérzékelőn keresztül olyan megoldások ötvözetét sikerült formába önteni az Apple-nek, amit még soha, senkinek sem.

Tudás

Az iPad az első olyan mobil eszköz, amire ugyanis veszem a fáradtságot és összehozom valamennyi családi archívumomból a fotókat, videókat, hogy ezen minden meglegyen bárhol, bármikor. Ugyanígy a zenével: személyiségi jogi és biztonsági okokból nem vagyok a felhő- és egyéb internet-alapú tárolások híve, így a kedvenc számaimat is átmásoltam az iPad-re, beállítottam a naptáram és az email fiókom is.

Az iPad nagy előnye, hogy az iPhone-hoz hasonlóan plusz alkalmazásokat lehet rátölteni, melyek gyártását az Apple rábízta a felhasználókra. Meg is lett az eredménye: 2010-ben csak alkalmazásokból az Apple bevétele – merthogy természetesen azért zsebre rak némi részesedést az eladásokból – közel 3 milliárd dollár volt, mely szám várhatóan idén tovább növekszik. Annak ellenére növekszik, hogy az Apple Store mellett egy jailbreaket követően a Cydián, azon túl az Installous forráson keresztül ingyenesen is be lehet szerezni az appok többségét, de ezt természetesen senkinek sem ajánljuk, hiszen ingyenes ugyan, de illegális.

Az Apple hivatalos boltjában tehát alkalmazások tízezrei állnak rendelkezésre, itt történhet meg először a felhasználóval, hogy a bőség zavara miatt előbb zavartan össze-vissza tallóz, majd a letöltéshez Apple ID-t követelő készüléktől megtagadja bankkártyájának számát, mely egyébként csak azért kell, hogy ha fizetős alkalmazást vegyünk, tudjunk miből fizetni.

Nézzünk csak pár méltán népszerű ingyenes alkalmazást, amit azonnal érdemes feltelepítenünk iPadünkre: Dropbox, Skype, eBook, LinkedIn, Twitter, Foursquare, Google Earth, Google Translate első körben, melyek többségéhez internetkapcsolat kell, tehát – amennyiben nem 3G-s modellt szereztünk be – nem árt Wifi közelben lennünk ezek használatakor. Ugyanakkor kétszer átgondolandó a 3G-s iPad vétele is: több olyan alkalmazás van már, mellyel Androidos, vagy iPhone készülékünket egy Wifi routerré tudjuk alakítani, így egyetlen SIM kártyával megoldhatjuk azt, hogy a mobiltelefonunkon, az iPadünkön, illetve adott esetben a háztartás többi kütyüjén is mindig, mindenhol legyen internet.

A fizetős alkalmazások közül – és erről lesz majd mégegy bővebb cikkünk jövő héten – olyanokat ajánlunk első körben minden iPad tulajdonos figyelmébe, mint az Apple Office-szának számító Numbers, Pages, illetve Keynote alkalmazások (Excel, Word, Powerpoint megfelelői), Angrybirds, Worms 2 játékok, illetve a személyes kedvenceim közé tartozó Guitar pro, illetve djay appok. Ez utóbbikkal egy virtuális gitárrá tudjuk varázsolni iPadünket, illetve a djay-jel két bármilyen, az iPad-en megtalálható zenét tudunk úgy összemixelni, mintha csak egy dj pult előtt ülnénk.

Az alkalmazások tárháza gyakorlatilag végtelen, a játékok közül Doom és Wolfeinstein 3D játékokon keresztül Need for Speed, Avatar, pókeres, billiárd applikációkon minden letölthető az AppStore-ból.

Tanulásra

A legjobb indok egy iPad beszerzésre (és más szempontokból sem rossz stratégia), hogy továbbtanulunk. Részünkről a leginkább preferált PDF olvasó alkalmazás a Readdledocs, melyben amellett, hogy ujjunkkal kiemelhetünk egyes szövegrészleteket (mintha azt kiemelő filccel tennénk), post-it-szerű megjegyzésekkel is tarkíthatjuk egyes tankönyveinket. Egy Dropbox accounttal pillanatok kérdése és máris feldobálhatjuk készülékünkre valamennyi tankönyvünket, vagy az erre szakosodott digitális könyvtárak egyikéből percek alatt beszerezhetjük valamennyi tananyagunkat, egy könyv árának töredékéért.

Ahhoz, hogy valamennyi tankönyvünk pdf-ben az iPaden elérhető legyen érdemes csoporttársakkal, tanárokkal konzultálni, ugyanis sok anyag úgy van beszkennelve, hogy a szöveget nem szövegként, hanem sima képként digitalizálták, így a pdf olvasók nem tudják kezelni ezekben se a kivágás – másolás funkciókat, se pedig a kiemeléseket (a kereshetőségről nem is beszélve). Erre minden főiskolás és egyetemista figyelmébe ajánljuk az ABBY PDF Transformer alkalmazást, mely mind PC-re, mind Mac-re megvásárolható és nem csinál mást, mint a rosszul digitalizált pdf-ekből kereshető, highlight-olható szöveges doksikat készít percek alatt.

Tartozékok

Az iPadhez gyárilag nem jár semmilyen tartozék, ha magát a töltőt és adatkábelt nem tekintjük annak. Se fejhallgató, se semmi nem jár a készülékhez, melyhez azonban akárhol is vesszük, egyből ajánlanak úgynevezett „Smartcover” tokot is, ami magyarul egy összehajtogatható előlapi műanyag védőt jelent, amit akár támaszként is használhatunk az iPad asztalon való használatakor.

Egyszerűbb tokok ugyanakkor már 3.000 Ft-tól kaphatók iPadhez, ezekről itt írtunk már egyszer, ugyanakkor nem kell meglepődni azon sem, ha harmincezrekért látunk ilyen-olyan csillivilli darabokat: ezek azért sok jóindulattal sem érnek ennyit. Érdemes olyan tokot beszerezni, ami az elő- és hátlapot is védi, mert a hátlapon való karcolások egyrészt nem mutatnak jól, másrészről pedig később egy esetleges eladásnál is jól jön a megkímélt állapot.

Az iPad 2-es már magyar szoftverrel érkezett meg hozzám, aminek óriási előnye, hogy Bluetooth-os, vagy vezetékes billentyűzetet használva immáron tudunk magyar ékezetes karakterekkel is jegyzetelni, így nem szorítkozunk az érintőképernyőre, illetve az a, e o, i betűk hosszanti lenyomására ahhoz, hogy helyesírásilag korrekt anyagokat alkossunk. Ugyanígy vezetéknélküli kiegészítőként ajánljuk mindenki figyelmébe a Motorola S9 HD Bluetooth sztereó headsetjét, mely ugyan nem olcsó (15-20.000 Ft-ért lehet kapni), de olyan hangminőséget garantál és olyannyira szép (ami egy Apple termékhez passzintva azért nem utolsó szempont), hogy az már-már az instant get kategóriába tartozik.

1-est, vagy 2-est?

Mint ahogy az már fentebb szerepel, a 2-es könnyebb, kevésbé szögletes (és ebben kicsit az iPhone designjával fordított evolúciós pályán jár), és egyben szebb is. Ezen kívül jobb, élesebb a kijelzője, gyorsabb (mert jobb processzor van benne), és elérhető feketében és fehérben is. Emellett kapott egy hátsó és egy első kamerát is, ez utóbbihoz az Apple saját Skype-ját, a Facetime funkciót is. További újítás a 2-esben, hogy a jobb felső sarkában elhelyeztek benne egy mágnest, mely arra funkcionál, hogy ha a SmartCovert, vagy más spéci tokot az előlapra hajtunk, akkor az iPad magától  készenléti állapotba kerül.

Az iPad tehát nem egy egyszerű számítógép, nem is egy tablet a sok közül, hanem a tablet. Az Android operációs rendszerrel szerelt versenytársakat ugyan az Apple nem a legelegánsabb módon kívánja eltakarítani a piacról, de tény: alkímiában nem veszik fel még mindig a versenyt az iPaddel annak ellenére, hogy láthatóan ez a céljuk. Az iPadet ha van pénzünk, (iPad 1-es már használtan 70ezer körül van a beszeljukmac.com apróhirdetései között) mindenképpen ajánljuk, ha nincs akkor gyűjtsünk rá és várjunk. Drágább nem lesz, az biztos.