8 megoldás, amivel Budapest technokrata fővárossá válhat

1.      Dinamikus, forgalomhoz igazított forgalmi jelzőlámpa állítás

Persze tudjuk, hogy létezik ilyen: tapasztalataink szerint nappal, este és hétvégén máshogy kapunk zöld-utat, lévén ezekben az időszakokban eltér a forgalmi terhelés az utakon. De mi van akkor, ha az egyik kereszteződésben van egy baleset? Mi van akkor, ha a statisztikát megborítja egy-egy esős nap, amikor minden autós magához veszi négykerekű esernyőjét? Erre kellene reagálni valamilyen módon a dinamikus forgalomtervezéssel, mely az általános statisztikai értékeket nem várt eseményekkel tudja módosítani, valamint az aktuális forgalmi helyzetet figyelve akár 10-15 perces időközönként tudna reagálni a lámpák város-, vagy városrész-szintű dinamikus állításával.

 2.      Ledes közvilágítás megújuló energiával

Borzasztóan sok pénzbe kerülhet a közvilágítás minden városnak, és ahelyett, hogy erre megemelt adókkal reagálnánk, valószínű, hogy nem lett volna, vagy lenne baj esetleg eu-s pénzeket arra költeni, hogy a lámpatestek – netán az azokat tartó oszlopok belseje – egyrészről valamilyen napelemmel – vagy mini szélerőművekkel – legyenek felszerelve, másrészről hogy ledes fényforrások világítsák meg az utcákat éjjel. Persze ahhoz, hogy ez megfelelő megtérüléssel tudjon működni, olyan megbízható ledes fényforrások kellenének, amelyekben nem megy tönkre az elektronika idő előtt. Ja hogy ahhoz kutatás-fejlesztésre, saját gyártásra lenne szükség? Nosza!

 3.      Okos otthonok

Nagyon jó, hogy ma már a klímához és a hűtőgéphez is van app, amivel irányíthatjuk azokat és kommunikálhatunk az eszközökkel, de mintha kimaradt volna pár lépcsőfok a háztartások okosodásában. Mi például alternatív rezsicsökkentésként mindenképp hasznosnak találnánk egy, a bejárati ajtó zárnyelvéhez illesztett kapcsolót, ami a lakás kettőre való bezárásakor (tehát amikor elmegyünk) lekapcsolja a megfelelő fázisokat a villanyórán, ezzel megelőzve minden passzív, standby állapotban lévő eszköz felesleges fogyasztását. A megoldás egy átlagos háztartást nézve 5-6 éven belül megtérülhet.

 4.      Okos liftek a kevesebb várakozási időért

Ha minden nap átlagosan egy ember csak 1 percet tölt a liftre várva, az Magyarországon havi 20 emberév! Egy év alatt tehát Magyarország 240 emberi évet, kvázi 4 emberöltőt dob el! Hogy lesz a lift előtt ácsorgásból GDP így? Régi álmunk, hogy a lift egyszer érzékelni fogja azt, amikor kilépünk a lakásból, vagy amikor megjövünk az autóval a garázsba és nem akkor kezd el gondolkodni azon, hogy hogyan optimalizálja a földszintről az első emeletre tartó néni és a mi utunkat, amikor odaérünk a lift elé. Éppen ezért egy kulcscsomóra rakható rádiós érzékelőt tudnánk elképzelni, ami a jellemző útvonalaink és pozíciónk alapján előre gondolkodtatásra – ezáltal valamelyest erőforrás optimalizációra – készteti a liftet amikor megérkezünk a garázsba, vagy elindulunk a lift felé a folyosón. Nem beszélve arról, hogy a lifthasználat ily módon igencsak jól nyomon követhető lenne a társasházakban, melynek köszönhetően megoldható lenne a földszinti lakások tehermentesítése a liftre – karbantartásra, felülvizsgálatra, javításra, használt áramra – jutó díjakból.

 5.      Okos parkoló automaták

Minek kell SMS-eket küldözgetni, amikor a pozíció alapján automatikusan is lehetne parkolási díjat számolni és a mobil előfizetéssel ugyanúgy kiszámlázni? A minden autóba opcionálisan megvásárolható „parking gps” ráadásul több csomagban is eladható lehetne, mint szolgáltatás: az alapszolgáltatás automatizálná a parkolásért és az autópálya használatért való fizetést, az extra pedig valamiféle felügyeletet is kínálna a szolgáltatás mellé. Na persze akkor, amikor lassan fél éve nem tudunk egy Bubit üzembe helyezni és csak úgy hipp-hopp összecsinálja magát az okmányirodai rendszer, lehet, hogy ez túl nagy falat lenne.

 6.      Okos BKV

Hagyjuk már a 19. századi papír-alapú jegyekkel való bénázást! Ráadásul biztos nagyon kényelmes és flat, hogy 350 Ft-ba kerül egy megálló és tizenöt is, de gondolkodjunk már egy kicsit! Azon felül, hogy a gazdasági cél nyilvánvalóan a bérlet-felé való terelés, ezáltal a tervezhető, kiszámítható havi bevétel, jó lenne, ha a BKV-val is úgy utaznánk, hogy egyrészről ne kelljen jegyekért rohangálni és lyukasztani (OMG, lyukasztani!!), hanem a felszálláskor az ajtóba épített érzékelő csak akkor nyitná ki a kis kaput, ha érzékeli a nálunk lévő feltölthetős, vagy előfizetéses kártyát – netán mobilba épített verzióját – és leszálláskor pedig az útvonalhoz arányosan vonná le, vagy számítaná fel az útiköltséget.

 7.      Posta app – leveled érkezett

Nincs is annál jobb, mint a munkaidőt követően a postán várakozni 45 percet azért a levélért, amit nyilván munkaidőben próbál a postás átadni nekünk személyesen. Nyilvánvalóan túl egyszerű megoldás lenne egy, a posta belső rendszerével összeköttetésben lévő app, ami a telefonunkra telepítve pittyenne meg és értesítene minket arról, ha a központba beérkezett egy csomag, annak várható kézbesítési idejével. Az, hogy felajánljon alternatív időpontokat, mely alapján egy optimális útvonaltervezést dobna az adott postásoknak naponta, nyilván science fiction kategória a 21. században.

 8.      Központi elektronikus számlázás és automatikus adóbevallás

Söralátét jeligére egy olyan NAV-os webes felületet képzelünk el, ami kvázi egy ingyenes szolgáltatás a cégek – illetve egyéni vállalkozók, magánszemélyek – részére. A NAV által biztosított szolgáltatás keretén belül ingyenes crm rendszer, számlázó, e-ügyfélszolgálat rendszer, sőt, még akár ingyenes website builder is lenne benne. A rendszeren keresztül kiállított számlák a NAV központi adatbázisában futnak össze, és minden egyes kiállított számlával az adott havi adókötelezettséget feltüntetné a rendszer, melyet a bejövő számlák és egyéb dokumentumok feltöltésével számolna a rendszer, valós időben. Ja hogy ezzel gyakorlatilag megszűnne a komplett erdők kivágására is alkalmat adó papírrengeteg, mint bevallás?

Van még ilyen, vagy hasonló ötleted? Várjuk a kommentekben!