Mától indulnak a Magyar Almanapok!

Az almát a tengerentúlon már több, mint száz éve ünneplik: a Nemzeti Almahetet 1904-ben rendezték meg először az Egyesült Államokban, 1996 óta már almahónapokról beszélhetünk: szeptembertől novemberig minden az almáról szól. Az első almanapot 1990. október 30-án rendezték meg a londoni Covent Gardenben, ehhez csatlakozik időzítésében is az Első Magyar Almanapok, amelyet 2014. október 29-30-31-én tartanak Budapesten az Erzsébet téren, valamint október 29-én Győrben (az Arrabona előtt), Szegeden (a Széchenyi téren), Debrecenben (Piac utca – Gambrius köz sarok) és Pécsett (az Árkád előtt). Minden helyszínen almaosztást tartanak, Budapesten az Erzsébet téren pedig felépítik a világ feltehetően legnagyobb méretű ingyenes almaadagoló szerkezetét. A 4 és fél méter magas monstrumban egyszerre mintegy 600 db alma fér el, de folyamatosan utántöltik, hogy mindenkinek jusson belőle.

Magyarország gyümölcstermesztésének felét teszi ki az almatermesztés: hazánkban mintegy 27 000 hektár almaültetvény található. A magyarok egy évben fejenként kb. 12-15 kilogramm almát fogyasztanak, ami összesen 120-150 ezer tonna. Az idei enyhe tavasz rekordtermést hozott, amely megnehezíti a gazdák dolgát: az alma felvásárlási ára csökkent, a fogyasztás pedig nem nőtt. Az Első Magyar Almanapok esemény erre a problémára is igyekszik felhívni a figyelmet, és azt üzeni, hogy ha több almát eszünk, nem csak a gazdáknak, saját egészségünknek is jót teszünk.

20 különleges tény az almáról

1. Összesen mintegy 7500 különböző almafajta létezik a Földön, csak az Egyesült Államokban 2 500 különböző almafaj terem
2. Az alma zsír- és koleszterintartalma egyaránt 0.
3. Egy közepes méretű alma mindössze 80 kalória.
4. Az almatermesztéssel foglalkozó tudományág neve pomológia.
5. Egy almafa 4-5 év után kezd először teremni.
6. Létezik cseresznye és grapefruit méretű alma is.
7. Az alma a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közötti vidéken őshonos.
8. Az alma a rózsák rendszertani családjához tartozik.
9. Minden idők legnagyobb almája közel két kilót nyomott és a japán Chisato Iwasaki termesztette Hirosaki városában.
10. A többnyire vegetáriánus rómaiaknál az étkezés végét jelezte az alma.
11. Az almafák más gyümölcsfáknál északabbra is teremnek, mert késő tavasszal virágoznak, ezáltal elkerülik a fagykárokat.
12. Egy almának öt magháza van, a magok száma attól is függ, hogy mennyire egészséges a növény.
13. A világ legnagyobb almatermesztő országa Kína, amelyet az Egyesült Államok, India, Törökország, Lengyelország és Olaszország követ. Magyarország a 34. a rangsorban.
14. Az alma hatszor-tízszer gyorsabban romlik szobahőmérsékleten, mint a hűtőben.
15. Az alma rágása erősíti a fogínyt, a gyümölcsben található vitaminok és ásványi anyagok belülről táplálják a szöveteket.
16. Az almának magas a foszfor- és vastartalma. A-, B- és egy kevés C-vitamint, valamint kalciumot, magnéziumot és káliumot is tartalmaz.
17. Régészek bizonyítékot találtak rá, hogy őseink már 6000 évvel ezelőtt is ettek almát.
18. Az almában található jótékony hatású antioxidánsok kétharmada a héjában található, így érdemes nem hámozva fogyasztani.
19. Az alma jót tesz bélhurut, ételmérgezés, egyéb baktériumos megbetegedésekkel szemben, illetve reuma vagy felső légúti megbetegedések esetén.
20. Az emberiség kultúrtörténetének és tudománytörténetének is fontos része az alma, gondoljunk csak az édenkert tiltott gyümölcsére, Newton vagy Tell Vilmos almájára.

Tudta, miért hívják New Yorkot Big Apple-nek, azaz Nagy Almának? Az 1920-as években a Morning Telegraph című napilap sportriportere meghallotta, hogy a New Orleans-i lovászfiúk úgy emlegetik a New York-i versenypályákat, hogy a Nagy Alma, mert alma formájúak. Ezért a lóversenyről szóló rovatnak azt a címet adta, hogy „A Nagy Alma körül” (Around a Big Apple). Így terjedt el a ma is használt elnevezés.