Egy májusi délutánon 1946 – ban, körülbelül húsz ember gyűlt össze egy kiégett áruház harmadik emeletén, hogy megalapítsanak egy új céget, a Tokiói Telekommunikációs Műszaki Vállalatot, amiből később a SONY Corporation kialakult. A cég alapítója Ibuka Maszaru volt, míg a cég kereskedelmének kiépítése Akió Moritára, a kiváló mérnökre hárult a későbbiek során. Az épület Tokió lebombázott központjában volt, és maga az épület, katonai célpontként volt nyilvántartva, mivel alatta, egy vákuumcső gyár működött.
Első termékük egy egyszerű rizsfőző volt. Egy favödörbe tettek elektródákat, a nedves rizs zárta volna az áramkört, s ha minden kész, az áramkör automatikusan megszakad. Mivel nem tudtak egységes konzisztenciát elérni a rizsnél (hol szétfőtt, hol meg nyers maradt), feladták. Ez volt az első, és egyetlen termékük, ami nem hozott sikert.
A Sony meghatározta saját prioritásait, ez pedig az újabb elektronikai termékek előállítása volt. Masaro Ibuka konstatálta: a cég előrelépése a vállalat pozíciójának újragondolásával kezdődik, Eldöntötték, hogy nincs értelme versengeniük a már meglévő vállalatokkal. Olyan termékek gyártása lett a fő profiljuk, melyeket még senki nem gyártott. A Sony létezésének első pillanatától kezdve újító szellemű gazdaságpolitikát folytatott. Egyfajta “agytrösztként” működött, ontva magából az újításokat és a szabadalmakat.
A “Sony corporation” először gyártotta tömeges méretekben a miniatűr, tranzisztorokból álló rádióvevőket és televíziókat (a legelső ilyen televíziót a Sony fejlesztői hozták létre), házi videókat és a fülhallgatóval felszerelt hordozható magnókat.
A magnó – 1950
Megjelenik Japán első szalagos magnója, a G típus, melyre a Sony ebben az évben elkezdi felvenni a rendeléseket. Japán első szalagos magnója, a G típus, a Sony magnók történetének kezdetét jelentette.
Ez a gép 19cm-es másodpercenkénti sebességgel továbbítja a szalagot, egyedi kisméretű orsója miatt a magnóban legfeljebb 10 hüvelykes tekercset lehetett használni. Ilyen magnókat rendelt a Legfelsőbb Bíróság és más kormányzati szervek is; ezzel a gép kiérdemelte a „G típusú” becenevet az angol government (kormányzat) szó után.
Soni-tape: Japán első mágnesszalagos felvevője. Ez a rendszer papíralapú szalagot használt.
A rádió – 1955
Megjelenik Japán első tranzisztoros rádiója, a TR-55. Japán első tranzisztoros rádiója saját fejlesztésű tranzisztorral működött. A TR-55 a későbbi hordozható rádiók előfutára volt. Ugyanebben az évben meg kezdődött a TR-55 zsebrádiók tömeges repülőgépes szállítmányozása.
Ekkor állították elő az első “zsebre vágható” tranzisztoros rádiót. Nem mondták, hogy melyik zsebre gondoltak, ezért kezdetben gondot jelentett, hogy egyedül az ing zsebbe nem fért bele. A problémát úgy oldották meg, hogy az ügynökeiknek valamivel nagyobb zsebű ingeket csináltattak.
A televízió – 1960
Megjelenik a világ első hordozható tv-je, a TV8-3Q1. A Sony a rádiótechnológia terén szerzett tapasztalatai alapján fejlesztette ki, egy olyan korban, amikor a tv-k leginkább a nappali bútorzat részének számítottak. Ez a
készülék megnyitotta az utat a televízió személyes használata előtt. Emellett, ez a modell 3 fajta áramellátással is kompatibilis volt. Ezen a modellen jelent meg először a középen elhelyezett Sony logó.
Megjelenik a „Trinitron’1 színes tv, a KV-1310. A Sony exkluzív, Trinitron színes tv kínálatának első darabja. Ez a tv, az akkor hagyományosnak számító árnyékmaszkos képcső technofógiával működő készülékekhez viszonyítva kétszer nagyobb fényerőre volt képes. A termék mérföldkőnek számított a Sony színes tv-k területén szerzett vezető pozíciójának megalapozásában.
A videomagnó – 1975
Megjelenik az otthoni használatra szánt félhüvelykes „Betamax” kazettás videomagnó, az SL-6300. Ez az első bétakazettás (P) videomagnó, ismert nevén a„Bet- amax”. A készülék fél hüvelyk széles szalagot és egy kb. könyvméretű kazettát használt Széles körben reklámozták „időgépként” hiszen a felhasználója kényelmesen, a saját igényeire igazíthatta a tv-műsor kínálatot.
A gondolattal, már akkor kezdtek foglalkozni, amikor még a fekete fehér TV készülék volt a bomba üzlet A tévéállomásoknak készült, első Ampex videó egységek hatalmas nagyok voltak, szinte az egész szobát betöltötték. A SONY azonban olyat akart gyártani, amit az emberek a lakásukban is tudnak használni. Elkészítették a U-Matic névre keresztelt terméket, ami világszerte szabvány lett, és kiszorította a korábbi termékeket a tévéstúdiókból. De Ibuka nem volt megelégedve, “ez a típus soha nem lesz családi készülék”, mondta. Elővett a zsebéből egy könyvet, és azt mondta, hogy ekkora kazettát akar, és legalább egy órás anyag férjen el a kazettán. Ezzel megindulta fejlesztés,ami a Betamax rendszert létrehozta.
A walkman – 1979
„Szeretek zenét hallgatni, de nem akarok másokat zavarni. Nem ülhetek egész sztereó készülékem mellett. Az én megoldásom az, hogy magammal viszem a zenét. De ez a jószág túlságosan nehéz.” – az első gondolatok a Walkman-ről, Akio Morita visszaemlékezése nyomán.
Az első walkmant Kihara Nobutosi, a Sony cég mérnöké építette íbuka Masarunak, a Sony egyik alapítójának ötlete nyomán. Kihara a Sony társalapítója, Masaru számára készítette el a terveket, mert Maszaru nemcsak munkamániás volt, hanem komplett zeneőrült is. Az operahallgatást gyakori tengerentúli útjai során sem akarta nélkülözni. Masarunak tetszett a “testre szerelhető hordozható zene” ötlete, a kivitelezéséhez adott volt a Sony technikai háttere, de elvárásai is voltak: legyen kiváló a hangminőség, hasonló az autókban használt sztereóhangzáshoz, az eszköz legyen hordozható, hogy tulajdonosa zenehallgatás közben gyalogolhasson, gördeszkázhasson vagy futhasson, és ne legyen nagyon törékeny.
A Sony mérnökei eleinte tiltakoztak. Vajon kinek kell egy olyan magnó, amely nem képes a hangrögzítésre, és a zenehallgatás élményéből mindenki mást kizár. Mégis Morita győzött, sőt a “Walkman” (magyar átültetésben “sétálómagnó”) nevet is sikerült elfogadtatnia.
Alig telt el két hónap és a Walkman sikere minden addigi várakozást felülmúlt, valóságos “kultúrikonná” vált, társadalmi jelenség lett belőle.
A CD-lejátszó – 1982
Megjelenik a világ első CD-játszója, a CDP-101, a világ első CD-játszója. A 12 cm-es CD megszületése – melyen a zenei jeleket digitálisan rögzítették – jelezte a Hi-Fi hangzás továbbfejlődését, ezzel új utat törve a digitális hangnak.
Az első digitális úton rögzített hanganyagot hordozó, úgynevezett lézerletapogatás elvén működő lemez piacra dobását a holland Philips és a japán Sony rendkívül éles versenye előzte meg. A technológiát már a hetvenes években kifejlesztették, a vita a szabványosítás körül zajlott, ami szorosan kapcsolódott a lejátszók sorozatgyártásához és piacához.
A Sony már 1982 nyarára elkészült a termékkel, a Philiphs azonban még nem, így 1983 márciusáig Európában nem kezdték meg az árusítást.
1984 – Megjelenik a hordozható CD-játszó – későbbi nevén a Discman, A világ első hordozható CD-játszója. Nagyjából 4 CD tokkal megegyező méretű volt, és 590 g-ot nyomott Meglepően alacsony áron kínálták (kevesebb mint 50000 jenért), ezzel nagyban hozzájárult a CD elterjedéséhez.
A fényképezőgép – 1981
Az első digitális fényképezőgép a Sony Mavica. Az — igazsághoz hozzátartozik, hogy a Sony csak a prototípus bejelentésében volt világelső. Ez volt az első I kereskedelmi forgalomra szánt digitális fényképezőgép. I Azért csak „szánt” mivel a készülék valódi gyártását egy I jó darabig nem is tervezte elkezdeni a Sony. A következő időszakban mindig egy kicsit csiszoltabb modellel ™ állt elő, például a kezdeti prototípushoz képest magasabb felbontással. A gép valamikor lassan is forgalomba került, de jó részt megmaradt „prototípusnak”, kiállítások vitrinlakójának. Elterjedését a megjelenítő perifériák akkori szűkössége és a fényképezőgép borsos ára is gátolta. (forrás: Pixinfo)
1996 – Megjelenik a kereskedőknél a digitális „Cyber-shot” fényképezőgép, a DSC-F1. Az első „Cyber-shot” 180 fokban forgatható lencsével és vakuval felszerelt digitális fényképezőgép volt, amelyen a képeket a készülék hátulján elhelyezett 1,8 hüvelykes keresőképernyőn L lehet megtekinteni.
A Handycam – 1985
Megjelenik az első„Handycam”, a CCD-M8. ACCD-M8, az első „Handycam” videokamera. 1 kg-os súlyával a világ legkönnyebb és legkisebb kamerája volt, amely csak felvételre volt képes.
1989 – Megjelenik az útlevél méretű, kompakt és könnyű 8mm-es„Handycam” videokamera, a CCD-TR55. Ezt a 8 mm-es videokamerát már csak„Handycam”-nek szerették becézni. A pihekönnyű, 790g-os modell nagy vihart kavart világszerte az„útlevél méretű” szlogennel. Az összes akkori csúcstechnológiával rendelkezett, ez az eszköz lehetővé tette a videofanatikusok számára, hogy bármit felvehessenek útközben, egyszerűen és kényelmesen.
A Playstation – 1994
A PlayStation nagy szerepet játszott az ipar megerősödésében, amikor 20 évvel ezelőtt berobbant a piacra* A forradalmi újításokat tartalmazó első PlayStation játékkonzoloktól a Play- Station4-ig mindig volt valami, ami a szórakoztatást eggyel magasabb szintre emelte*
Ez az integrált szórakozás első lépcsője – amikor a zenét és a videojátékokat egy helyen lehet kezelni – egyetlen rendszerrel, amelyet 2000-ben megjelent Playstation 2 váltott fel, amely a világon az első DVD lejátszással, USB csatlakozással, visszamenőleges játékkompatibilitással rendelkező készülék volt*
A PS2 az egyik legelterjedtebb videojáték konzollá nőtte ki magát, hiszen világszerte több mint 145 milliót adtak el belőle, és tulajdonosaik a mai napig aktívan játszanak A következő nagy mérföldkövet a Playstation 3 2007-es megjelenése jelentette. A világ legnagyobb teljesítményű rendszere sokféle új hardvert kapott, ezzel is színesítve a videojátékok előtt álló lehetőségeket*.
A PS3 olyan dolgokat biztosított, amit egyetlen rendszer sem korábban ¡beépített Blu-ray Disc lejátszó a HD minőség megjelenítésére, Remote Piay lehetőség a PSP segítségével, illetve a szabványosított Playstation NetWork platform, Majd 2013-bana legújabb generációs PlayStation4 a konzol-piacvezetőjévé emelte a Sony-t.
A számítógép – 1996
Megjelenik a „VAIO” személyi számítógépcsalád. A VAIO-t az Egyesült Államokban egy évvel hamarabb vezették be, mint Japánban. Windows 95 futott egy 200MHz-es Pentium processzoron. A különleges„VAIO Space”grafikus kezelőfelületet gyárilag előretelepítették.
1997 – A következő év júliusában jelent meg az első Sony VAIO noteszgép, amellyel a Sony megmutatta a világnak, hogy miképp gyárt számítógépet egy korábban csak szórakoztatóelektronikai cikkeket előállító vállalat.A VAIO (Videó Audio Integrated Operation) betűszóhoz, névhez a mai napig hű maradt a Sony, főleg azért, mert minden noteszgépe a multimédia területére, ezen belül a kép- és hanganyagok feldolgozására koncentrált,természetesen modellenként az adott kor lehetőségeihez mérten.
Minőség, technológia és design napjainkban is – 2014