A digitális oktatásra történő átállás nem csupán a tanulmányokra volt hatással, de az érintettek digitális térben való jártasságát is próbára tette, így a Budapest Bank legújabb kutatásában az ezzel kapcsolatos tapasztalataikról kérdezte a magyar szülőket.

A tanárok és diákok a mindennapokban már bevált kommunikációs csatornákon tartották a kapcsolatot, ebből pedig a szülők többsége szerint sok minden megmaradhat a jövőben is. A megkérdezettek negyedének kellett új számítástechnikai eszközt vásárolnia, erre átlagosan 125 ezer forintot költöttek, míg közel kétharmaduk vásárolt valamilyen kiegészítőt, átlagosan 32 ezer forintért. A válaszadók fele többet használta az elektronikus fizetési megoldásokat, és közel ugyanennyien vélik úgy, hogy ez a járványhelyzet után is így marad.

Hirtelen kellett digitális alapokra helyezni az oktatást hazánkban a koronavírus-járvány miatt, ami nem csupán az általános alkalmazkodóképességet tette próbára az érintetteknél, hanem a digitális eszközök és megoldások használatában való jártasságukat is. A Budapest Bank a legfrissebb reprezentatív kutatásában nem csak az elmúlt hónapok tapasztalatairól kérdezte a magyar szülőket, hanem a digitális oktatás során használt programokról és eszközökről, a technikai feltételek megteremtéséről, valamint az elektronikus fizetési megoldások használatáról is.

Az új helyzetben a kapcsolattartáshoz több különböző csatornát használtak a tanárok és diákok: egymással elsősorban a Facebook Messenger (54%), a Kréta (54%), e-mail (54%), valamint Facebook csoportok segítségével tartották a kapcsolatot. A járványhelyzet idején amúgy világszerte kiugróan népszerű Zoomot ebben az esetben csak a megkérdezettek 28%-a említette. A digitális kapcsolattartás úgy tűnik, sok esetben bevált, a szülők 43%-a ugyanis úgy véli, hogy a legtöbb csatornát a jövőben is használni fogják az oktatásban, 44% pedig arra számít, hogy legalább egy-kettő továbbra is megmarad majd. A kapcsolattartásra használt appokon túl a válaszok alapján jellemzően két-három további alkalmazást kellett letölteniük a gyerekeknek, amelyek valamilyen módon segítették őket a tanulásban és a házi feladatok beadásában, elvégzésében.

A gyermekek 51%-a laptopot, 25%-a asztali számítógépet, 14%-a mobilt, közel 10%-a pedig tabletet használt elsődlegesen a tanuláshoz. A másodlagos eszköz egyértelműen a mobiltelefon volt (64%), ennek egyik oka, hogy a kapcsolattartáshoz használt alkalmazások ezen is egyszerűen kezelhetők voltak. Ezen elektronikus eszközök valamelyikéből a megkérdezettek negyedének kellett újat vennie: ebből 55%-uknak azért, mert vagy nem volt otthon, vagy ha volt is, nem elég, 28%-uknak pedig azért, mert a meglévő már régi és elavult volt. A válaszadók 61%-ának különböző kiegészítő eszközöket is be kellett szereznie: 16% fej- vagy fülhallgatót, 12% egeret, 11% webkamerát, 8-8% pedig mikrofont vagy nyomtatót vásárolt. Bár tavasszal jelentősen megnőtt az igény a számítástechnikai eszközök és kiegészítők iránt, azonban a válaszadók 63%-a úgy tapasztalta, hogy a korábbinál egyáltalán nem volt nehezebb beszerezni őket.

Új számítástechnikai eszközökre átlagosan 125.000, új kiegészítőkre pedig 32.000 forintot költöttek a megkérdezettek. A termékekért a legtöbben készpénzzel fizettek az üzletben, de szintén sokan választották az átutalást, futárnál készpénzzel történő fizetést, valamint az online bankkártyás fizetést. Áruhitelt a megkérdezettek 2%-a üzletben, kicsit több, mint 1%-a pedig online igényelt.

„Magyarországon még mindig magas a forgalomban lévő készpénzállomány, de mind a szabályozó, mind a bankok arra törekednek, hogy új és innovatív elektronikus fizetési megoldások segítségével támogassák a készpénzmentes fizetés terjedését. A koronavírus-járvány hazai megjelenését követően többek közt a bankok is felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy a fertőzésveszély csökkentése érdekében a készpénzes fizetés helyett válasszák inkább az elektronikus fizetési megoldásokat” – mondta Somogyi Péter, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetője. „Ez idő alatt valóban többen fizettek ilyen módokon, ez mind a banki adatokból, mind a kutatásunk eredményéből látszik: a megkérdezettek közel 47%-a mondta, hogy többet használták bankkártyájukat. Mi több, 45%-uk úgy véli, hogy a járványhelyzet után is a mostanihoz hasonló gyakorisággal fogják használni az elektronikus fizetési megoldásokat.”