A Kaspersky új tanulmánya közvetlen összefüggést mutatott ki a szülők és a gyerekeik által a készülékek előtt töltött idő mennyisége között.

A felnőttek 82%-a és a kicsik 70%-a naponta legalább három órát tölt a különféle kütyük előtt. Az adatok azt mutatják, hogy a gyerekek hajlamosak nagyjából ugyanannyi időt tölteni a készülékhasználattal, mint a szüleik.

A gyerekek mindig megfigyelik és lemásolják a szüleik cselekedeteit, és nincs ez másképp a digitális szokások esetén sem. Ha a gyerekek azt látják, hogy a szüleik folyton a készülékeiket használják, akkor ezt a magatartást tekintik majd a normának, és sok időt töltenek az online térben. Bár nem mindig könnyű példaképnek lenni, a szülőknek tisztában kell lenniük azzal, hogyan hatnak a cselekedeteik a gyerekek viselkedésére, és meg kell próbálniuk jó példát mutatni a képernyő előtt töltött időre vonatkozó szabályok terén.

A tanulmány eredményei összefüggést mutatnak aközött, hogy mennyi időt töltenek a szülők, és mennyi időt töltenek a gyerekeik a képernyő előtt. Mind a gyerekek, mind a felnőttek nagy része – 48%-a – ugyanannyi ideig használja a készülékeit – napi 3,5 órát. A szülők többsége továbbá meg van győződve arról, hogy mind ők (62%), mind a gyerekeik (58%) megfelelő mennyiségű időt töltenek az online térben.

Mindezek mellett az eredményekből az derül ki, hogy a gyerekek a szüleik készülékhasználatához igazítják a saját készülékhasználati szokásaikat. Ha például a szülők 80%-a napi 2 óránál kevesebb időt tölt a készülékek előtt, akkor a gyerekeik is így tesznek. Ugyanakkor, ha szülők napi több mint 2 órát használják a kütyüjeiket, a gyerekek is nagy valószínűséggel hajlamosak ugyanígy tenni, és csak az esetek 19%-ában fordult elő, hogy a fenti példát látó gyerekek napi 2 óránál kevesebbet töltöttek a készülékek előtt.

A jelentés eredményei szerint azok a gyerekek, akiknek a szülei rendszeresen használják a készülékeiket, több időt töltenek a képernyő előtt, különféle digitális szokásokat követve. Azok a gyerekek például, akiknek a szülei gyakran használnak kütyüket, 39 perccel többet töltenek az online térben étkezés közben. Mindeközben a beszélgetés közbeni SMS-ezés átlagosan további 41 perccel növeli a gyerekek képernyő előtt töltött idejét, a családi fotók közösségi oldalakon való megosztása pedig napi 31 perccel növeli ezt az időt, és ezek az időmennyiségek összeadódnak.

„Amint az adatokból látható, minél több időt töltenek a szülők a készülékeik előtt, annál több időt töltenek a gyerekek is a sajátjaik előtt. A szülők jobb egyensúlyt szeretnének kialakítani a gyerekek képernyő előtt töltött ideje és az egyéb tevékenységekre fordított idő között, és a legnagyobb kihívást az jelenti számukra, hogy miként érhetnék ezt el. Manapság sok olyan eszköz áll rendelkezésre, amelynek segítségével a szülők növelhetik a gyerekeik digitális jóllétét, és biztosíthatják, hogy a képernyő előtt töltött idő biztonságos és kiegyensúlyozott legyen. A példamutatás is remek módszer erre”

– mondta el Marina Titova, a Kaspersky fogyasztói termékek marketingjéért felelős részlegének alelnöke.

„A gyerekek sokkal többet profitálnak a való világban zajló valós interakciókból, mint a digitális információk fogyasztásából. A tizenkét évnél fiatalabb gyerekek például még nagyon messze vannak attól, hogy az elvonatkoztatási képességük fejlettségi szintje egy felnőttéhez hasonló legyen. Előbb meg kell tanulniuk érzékelni, hallani, látni, érezni és megízlelni a világot. A szülők és a családok digitális médiahasználata a mi praxisunkban is kiemelt téma. Sok szülő meg van győződve arról, hogy elegendő világos szabályokat felállítani a gyerekek médiahasználatát illetően, és szabályozni, hogy milyen típusú tartalmakhoz férhessenek hozzá. Ám a hatékony büntetések kiagyalása helyett a szülőknek előbb a saját médiafogyasztásukat kellene csökkenteniük”

– fejtette ki Birgitt Hölzel és Stefan Ruzas, a müncheni Liebling + Schatz párkapcsolati tanácsadó praxis két terapeutája.

A teljes jelentés ezen a linken érhető el.

A következőket teheti, ha segíteni szeretne a gyerekeinek, és biztosítani kívánja, hogy biztonságosan használják a készülékeiket:

• Fordítson több időt arra, hogy megbeszélje a gyerekekkel az online biztonsági intézkedéseket. Próbáljon meg odafigyelni a saját digitális szokásaira is – például szokta használni az okostelefonját evés vagy beszélgetés közben? Figyelje meg, hogy a mintát követve a gyerekek is ugyanúgy tesznek-e, mint Ön, vagy másképp reagálnak-e, ha elteszi a telefonját.
• Vegye fontolóra a szülői felügyeleti alkalmazások letöltését, és beszélje meg ezt a kérdést a gyerekkel is: magyarázza el neki, hogy miként működnek ezek az alkalmazások, és miért szükségek ahhoz, hogy a gyermek biztonságban legyen az online térben.
• Kérje meg a gyermekét, hogy semmilyen adatvédelmi beállítást ne fogadjon el egyedül, hanem mindig kérjen hozzá szülői segítséget. Emellett a szülőknek is rá kell szokniuk az adatvédelmi megállapodások elolvasására.