Mozgásszervi és szemproblémák – ezek a számítógépezés káros hatásai

A számítógépezés a legtöbbünk életéből már kiiktathatatlan, ám jó ha szem előtt tartjuk: minél több időt töltünk a képernyők előtt, annál nagyobb az egészségügyi kockázat is. Ínhüvelygyulladás, váll- és nyaktáji izommerevség, gerincproblémák és szemfájdalom, ezek a legtipikusabb számítógépes betegségek. Arról az alattomos mellékhatásról nem is beszélve, hogy a számítógépes játékok és a közösségi oldalak milyen hihetetlenül addiktívak.

Nem tudjuk, hogyan kell „jól” szünetet tartani

A szakértők körében elterjedt általános igazság, hogy – sok más dolog mellett – a számítógép sem jelent önmagában veszélyt. A „függés” abban nyilvánul meg, mi hogyan használjuk azt. Manapság az ember egyre rövidebb szüneteket tart számítógép-használat közben. Az egyre rövidülő szünetek hatására az elme és a szem nem piheni ki magát eléggé, mielőtt újra „munkához látna”: valójában nem felfrissülve kezdünk neki újra a teendőinknek.

További probléma, hogy a beiktatott rövid szünetek egyre haszontalanabbak: már nem szakítjuk ki magunkat a virtuális valóságból pihenés közben sem, hanem megnyitunk egy új weboldalt, és olvasunk valami kedvünkre valót, meghallgatunk egy podcastot vagy filmet nézünk. Ez azonban csak tovább fárasztja az elménket ahelyett, hogy feltöltene és felfrissítene.

Régen minden jobb volt?

Annak idején a gépírók rendszeresen tartottak mikroszüneteket a munka során. Ez idő alatt kijavították a gépelés közben ejtett hibákat, papírt cseréltek, a kész iratokat dossziézták, stb. Noha ez fárasztónak tűnhet első olvasatra, egy dologról ne feledkezzünk meg: a szemük mindeközben pihent, az ülésben elgémberedett testüket, ujjaikat és a karjaikat pedig jól átmozgatták. Mivel ma már egyáltalán nem vagyunk rákényszerülve, hogy tartsunk némi szünetet, magunknak kell gondoskodni arról, hogy ne görnyedjünk sokáig a képernyő előtt. Például:

1. Határozzunk magunknak meg egy napi rutint. Írjuk össze, mikor és mennyit fogunk számítógépezni, és hogy mikor tartunk szünetet.
2. A szünetek alatt igyekezzünk minél távolabb kerülni a képernyőtől.
3. Mozgassuk át a testünket (a szemtornát is beleértve), igyunk 1-2 pohár vizet.
4. Menjünk el sportolni, olvassunk, meditáljunk.
5. Kipróbálhatjuk a „pomodoro” módszert, mely a fókuszált munkát a tervezett szünetekkel biztosítja.

Hát-, váll- és kézproblémák, illetve az ergonómia

A fizikai, főként a hát-, váll- és karproblémák oka gyakran abban keresendő, hogy helytelenül van kialakítva a munkatér, amiben napi nyolc-tíz órát dolgozunk. Ennek tipikus példája, hogy az évtizedekkel ezelőtti íróasztalok mérete nem a mai számítógépekhez van optimalizálva, ezek ugyanis jóval magasabbak, mint ami számítógépezéshez megfelelő.

Ergonomikus elrendezés:

1. A legideálisabb az, ha az íróasztalra letéve a karunk és a csuklónk párhuzamos a talajjal. Egy magas íróasztalon az sem igazán segít, ha a billentyűzet számára felszerelünk egy alacsonyabb, kihúzható asztalt. Ilyen esetekben nagyobb az esélye a tipikus „egérváll” kialakulásának. Ez azt jelenti, hogy a billentyűzet elfér ugyan a tálcán, de az egeret messzebb kell elhelyeznünk az asztalon, és folyamatosan az után kell nyújtóznunk, ami rettentő kényelmetlen és megterhelő egy idő után.
2. Fontos, hogy úgy rendezzük el az íróasztalt, a széket és a számítógépet, hogy a lábunk a padlón pihenjen. A könyök-, csípő-, valamint a térdízület nagyjából derékszögben hajlítva legyen pihent állapotban. A monitor szemmagasságban legyen elhelyezve.
3. Az asztalon a csukló a könyökkel mindig egy vonalba essen.
4. Használjunk ergonomikusan kialakított széket. Ennek jellemzői: a háttámlája végig követi a gerinc görbületeit; emelhető ülőrész és kartámasz.

A nem megfelelően elhelyezett eszközök és a rossz asztalméret miatt az izmainkat, az ízületeinket, a csontjainkat, valamint az ínszalagjainkat hamar helytelen terhelésnek tesszük ki. Ezáltal megnő többek közt az ínhüvelygyulladás kockázata, amiről nem is gondolnánk, milyen kínzó fájdalmakat tud okozni a legegyszerűbb mozdulatok, mint az írás vagy egy bögre megfogása során is. Ínhüvelygyulladás esetén ajánlott átmenetileg csuklóstabilizálót is használnunk a minél gyorsabb gyógyulás érdekében.

Fájó, vörös szem – a számítógépes látás szindróma

A számítógépet használók nagy százalékánál jelenik meg az úgynevezett számítógépes látás szindróma, amelynek a tünetei:

• homályos, olykor kettős látás,
• szemszárazság,
• pirosság,
• könnyezés,
• fényérzékenység,
• homloki fájdalom,
• a szemhéjak fájdalma,
• átmeneti rövidlátás.

Ahhoz, hogy elkerüljük a számítógépes látás szindrómát, a következőket kell tennünk:

• Helyezzük el szemben a monitort úgy, hogy a teteje szemmagasságban legyen.
• Állítsuk mindig élesre a felbontást, hogy elkerüljük a megerőltető hunyorgást.
• Igyekezzünk minél gyakrabban pislogni. Olykor az is segít, ha műkönnyet csepegtetünk a szemünkbe.
• Tartsunk rendszeres szüneteket, amit töltsünk minden digitális eszköztől mentesen.

Emellett alkalmazzuk a szemtorna gyakorlatait:

1. Mutatóujjunkat távolítsuk szemmagasságban előre, míg kettőt nem látunk belőle, majd közelítsük.
2. Tenyereinket helyezzük enyhén behajlított ujjakkal szemeinkre 1 percig úgy, hogy ne szűrödjön át rajta fény.
3. Mutatóujjunkat szem előtt tartva vigyük jobbra- balra és kövessük szemünkkel.
4. A gyakorlatokat 5x ismételjük.

A cikk megjelenését az Essity Hungary Kft. támogatta!