Vízkezelés, vízlágyítás – Mit érdemes tudni a témáról?

Azt hiszem, bátran kijelenthetjük, hogy a vízkezelés és a vízlágyítás nem egy olyan terület, amelyen mindenki otthonosan mozogna. Meg sem merem kérdezni, hogy mit jelent az ioncserélő műgyanta vagy az ozmózis fogalma. Na jó, ez elsőre talán nekem is egy kicsit kínai.

A következő cikkben most együtt értelmezzük a vízkezelés legbonyolultabb kifejezéseit, s igyekszem mindezt érthetővé tenni az Ön számára is.

Vannak kórokozók a vízben?

A legtöbben csak odáig jutunk el, hogy szükség van tisztításra, vízlágyításra és a vízkőtelenítésre. Szép is lenne, ha csak ennyiről szólna az egész, de igazából vannak olyan fogalmak, feladatok, amelyeket egyszerűen meg kell tanulnunk, plusz olyan termékek is, amelyeket ezekhez a folyamatokhoz be kell szereznünk. A Kávégép Bolt vízlágyító segédeszközei már sokat segíthetnek rajtunk. De vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy miért van szükség rájuk vagy azzal, hogy mit takar a vízkezelés bővebben?

Kezdjük az elején! A természetesen előforduló vízben bizony vannak szennyeződések és életveszélyes kórokozók is. Nem kell megijedni! Az ivóvizet már oly módon állítják elő, hogy az már ezekből csak minimális mennyiséget tartalmaz és fogyasztásra alkalmas.

Ezt leszámítva, érdemes a vízóra után felszerelni egy mechanikai tisztítást elvégző szűrőegységet.

Amire mindenki kíváncsi: hogyan zajlik a vízlágyítás?

A víz keménységéért a kalcium- és magnéziumkarbonát, valamint a kloridok és a szulfátok a felelősek. A keménységet okozó sók a forralás során válnak ki, míg a kloridok, a szulfátok a víz elpárolgását követően visszamaradnak.

A keménység mértékegysége hazánkban az NK°, ami tulajdonképpen a német keménységi fok. A 10 alatti vizek a lágy, de a 18 alatti vizek a közepes kategóriába sorolhatók.

A vízlágyítás folyamata is nagyon egyszerű. A lágyítónak kationcserélő műgyanta töltete van, plusz nátrium ciklusban üzemel, a regenerálása pedig konyhasóval történik, ami hasonlóképpen zajlik mint az otthoni mosogatógépek esetében.

Az ioncsere során, a kalciumkarbonát kalcium ionja a gyantatöltet felületén a konyhasó nátrium ionjára cserélődik. A késztermék gyakorlatilag a nátriumkarbonát híg, vizes oldata lesz. Ennek közönséges neve a szóda. Ez a lúgos jellegű víz nem rakódik le a gépekben.

Milyen vízkezelő eljárásokat kell még ismernünk?

Demineralizált vizet akkor kapunk, ha a folyadékot sótalanítjuk. Ez két módszerrel is megvalósítható; a kevertágyas ioncserével és a fordított ozmózissal. Az előbb említett eljárás alatt az oldott anyagokat vízre cserélhetjük, s ezzel meg is van oldva a sótalanítás. Míg az ozmózis lényege, hogy a nagy nyomáskülönbség erejét kihasználó membrán (szűrőbetét) szintén megszűri a nemkívánatos molekulákat, oldatokat.

Remélem, hogy most már Ön is jobban átlátja, hogy mit is takarnak a különféle vízkezelési fogalmak, és hasznosnak találta ezt az ismertetőt.