A XXI. századi emberiség népbetegsége: a munkahelyi stressz

Amint végzünk a tanulmányainkkal és az iskolapadból kikerülve belekóstolunk a nagybetűs életbe, egy új, fontos tényező lesz a mindennapjaink szerves része: a munka. A foglalkozásunk, a munkahelyünk irányító szerepet tölt majd be az életünkben.

Köré kell szerveznünk az egyéb programjainkat, és azt is meghatározza, hogy mikor mennyi időt tudunk szánni a pihenésre. Csakhogy muszáj megtalálni azt a bizonyos egészséges egyensúlyt, mert ha a munkánk túlnő rajtunk, az rengeteg stresszhez, és akár kiégéshez is vezethet.

A burnout manapság egyre gyakoribb jelenség, súlyosabb stádiumban pedig akár szakember segítségére is szükség lehet, például a Swan Lake Központ kiégést kezelő terápiája keretében.

Munka, mint az ember értékmérője?

A fejlett társadalomban a munka minden beszélgetésben központi téma: amikor megismerkedünk valakivel, az első kérdések között szerepel, hogy mivel foglalkozik az illető, ha pedig rég nem látott ismerősökkel találkozunk, a “hogy vagy?” után általában rögtön afelől érdeklődünk, hogy mit és hol dolgozik éppen.

Az emberek többségének a szemében a munka az önértékelésről, a presztízsről és a státuszról is árulkodik. Aki például egy “trendi” munkakörben vagy vezető pozícióban dolgozik, az általában szívesen beszél a szakmájáról, míg aki mondjuk betanított munkás vagy esetleg takarító, eladó, konyhai kisegítő, az nem szívesen árulja el, mivel foglalkozik, mert attól tart, hogy lenézik, amiért ilyen “egyszerű” foglalkozást űz.

Arról már nem is beszélve, hogy az mennyire kínosan érzi magát egy ilyen beszélgetésben, akinek épp nincs is állása.

Sajnos a mai társadalom hajlamos arra, hogy a munkahelyük alapján ítélje meg az embereket. Holott ha belegondolunk, végeredményben ez csak egy pénzkereső tevékenység, nem ez dönti el, hogy ki milyen értékes ember. Ráadásul munkakörtől függetlenül is dolgozhat valaki nagyon keményen.

A munkahelyi stressz bárkinél jelentkezhet

Ebben a felgyorsult világban alapvető elvárás, hogy állandóan pörögjünk és egyszerre több területen is a maximumot nyújtsuk. Csakhogy az erőforrásaink végesek. Az állandó leterheltség és a pihenés, feltöltődés hiánya előbb-utóbb akkora mértékű stresszt okoz, ami már az életminőségünket is rontja.

A fokozott munkahelyi stressz testi és lelki tüneteket is okozhat, többek között ingerlékenységet, a koncentráció csökkenését, alvászavarokat, fejfájást, izomfeszülést, emésztési panaszokat, szorongást. Sőt, mindez ahhoz is vezethet, hogy egy-egy fárasztó munkanap végén némi alkohollal próbáljuk meg oldani a feszültséget – innen pedig már csak pár lépés az alkoholfüggőség kialakulása.

Mit tehetünk?

Bár sokszor nehéz, de nagyon fontos, hogy ne rendeljünk alá mindent a munkának. Igenis menjünk minden évben szabadságra, legyenek olyan napok, amikor nem nézegetjük az e-mail fiókunkat, kikapcsoljuk a telefonunkat, és a barátainkkal, családtagjainkkal töltünk minőségi időt.

A mindennapi feszültség oldásában segíthet a rendszeres meditáció, relaxáció, illetve a testmozgás is.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!