Győzhet-e az együttműködés a társadalomban?

Míg a 20. század a termelés és a javak felhalmozásának érája volt, századunk a tulajdon hatékony megosztásának korszaka lehet. A közösségi megosztáson alapuló üzleti modell első fecskéi már korábban megvetették a lábukat Magyarországon, és egyre több hazai start up vállalkozás gondolkodik ebben a struktúrában. A Telekom által szervezett szerdai kerekasztal beszélgetés résztvevői a modell felfutására számítanak Magyarországon is, társadalmi hatásai akár a gazdasági hatásokat is felülmúlhatják.

A közösségi gazdaság olyan üzleti modellt takar, amely a források, eszközök megosztására épül, lehetővé téve a felhasználóknak, ügyfeleknek, hogy akkor használjanak valamit, amikor épp szükségük van rá, mindezt anélkül, hogy meg kelljen vásárolniuk. A javak megosztása természetesen korántsem mai jelenség, hiszen talán mindenki szaladt már át a szomszédba egy tojásért, amikor a palacsintatésztához nem volt elég az, ami otthon volt neki, vagy kérte kölcsön a család legjobb fényképezőgépét a gyerek ballagásának megörökítésére. Ami azonban sokáig csak kisebb közösségeken belül működött, az mára, az okostelefonon is elérhető szélessávú internetnek is köszönhetően sokkal nagyobb tömegek számára vált elérhetővé ráadásul egy jól szervezett és pontosan adminisztrált formában. A modell létjogosultságának növekedésére utal, hogy egyre több területen születnek meg ilyen vállalkozások és világszerte egyre többen vallják, hogy nekik nem feltétlenül fúrógépre van szükségük, csak egy lukra a falban.

A Telekom által felkért szakértők szerint a közösségi megosztás nem új gondolat (magával a társadalmi jelenséggel Erich Fromm Birtokolni vagy létezni című 1978-as könyvében foglalkozott először), inkább egy – a klasszikus közösségek életében korábban is jelen lévő – hagyomány felfrissítése a modern telekommunikációs eszközöknek köszönhetően. A felhasználókat, a bérbe adót és a bérbe vevőt pedig internetes piacterek kötik össze. Berkovics Dalma, a OuiShare magyarországi alapítója a sharing economy filozófiáját a Loffice Coworking közösségi irodában tartott sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazta meg, hogy „A hozzáférés fontosabb, mint a tulajdon”.

Szabó Zoltán, internetes véleményvezér, az Index tartalomfejlesztési vezetője szerint a közösségi vállalkozások szerepe az emberek közötti tranzakcióban a biztosíték, a bizalmi légkör megteremtése. Hiszen az általuk üzemeltetett rendszereken lehetőség van mindkét felet pontozni, értékelni, ezáltal például kiderülhet, hogy szállóvendégünk túl sok lekvárt eszik, vagy szállásadónk nagyon kedves, vendégszerető asszony.

Dr. Síklaki István szociálpszichológus az ELTE tanszékvezető egyetemi docense elmondta, hogy szociálpszichológiai szempontból az emberben két stratégia versenyez egymással, a kontrollé, amely az önrendelkezésről, az önálló döntésről szól és az együttműködésé, amely kölcsönösséget, reciprocitást feltételez. Utóbbira építenek a közösségi modellek, amelyeknek alapja az egymás iránti bizalom, amely korábban a kis közösségekben, ahol mindenki ismerte egymást, még alapvető volt. A technológia és a közösségi média ezt a bizalmat terjeszti ki szélesebb, jobbára ismeretlen körre.

A társadalomtudós kiemelte a Taskrabbit nevű feladatmegosztó oldalt, amely 2008-ban indult San Franciscóból és amelynek segítségével feladatokat tölthetünk fel a kutyasétáltatástól a villanyszerelésig, így aki ráér, és a közelben van, lecsaphat a fizető megbízásra, a megbízó pedig mások értékelése, az árajánlat és saját szubjektív véleménye szerint dönthet, kire bízza a munkát.

Dr. Kis Gergely, az eNet ügyvezető igazgatója arra emlékeztet, hogy ebben a szegmensben a lelkes társadalmi kezdeményezések mellett világszerte egyre több a tudatos, jól felépített vállalkozás, a cégek megérezték az üzletet a jelenség mögött. A szállodaiparnak több helyen már most komoly konkurenciát jelentenek a „házihotelek”: a New York-i nagy szállodák hangosan tiltakoznak az Airbnb ellen. Ugyanakkor, mivel a bérbeadó elállhat szándékától akár vendége érkezése előtt 2 nappal, ez bizonytalansági tényezőt jelent az utazók számára, amit nem tud mindenki vállalni, ezért a szállodának nem minden esetben lehet alternatívája a kiadó szoba vagy lakás – figyelmeztetett.

Török János, az egyik magyar közösségi vállalkozás, a Piqniq alapítója szerint az ingatlantulajdon részleges megosztása, például a szobakiadás, többeknek lehetőséget biztosít arra, hogy jobb lakásban, vagy jobb környéken éljenek, hiszen a lakással kapcsolatos költségeik is részben megoszthatók. A modellben konkurenciát látó szállodák egy része pedig azt ismerte fel, hogy a turisták egyre inkább vágynak újabb szállástípusokra, így ma már szállodatulajdonosok is vesznek és kínálnak bérletre lakásokat.

A riói labdarúgó-világbajnokság idején a brazil metropoliszban egyszerűen nem volt elég hotelszoba a mérkőzésekre tóduló turisták elhelyezésére, így 120 000 ember keresett és talált magának szállást az Airbnb segítségével, 38 millió eurós belételt generálva brazil családok ezreinek. A túlnépesedett és túliparosodott, szennyezett levegőjű koreai fővárosban, Szöulban pedig maga a város látja a túlélés és a fenntartható fejlődés zálogát a közösségi gazdasági modellek elterjedésében – tette hozzá Berkovics Dalma.

A beszélgetésen elhangzott, hogy az egyre erősödő közösségi modellek komoly kihívást jelentenek az adóhatóságok számára, a résztvevők szerint ugyanis a magánszemélyek egymás közti szolgáltatáskereskedelmére nehezen alkalmazhatóak a hatályban lévő adójogszabályok, ugyanakkor a költségvetésnek többek szerint nem kell kieső bevételekkel számolnia, mivel például egy az Arbnb-n olcsó szobát találó turista ugyanannyi pénzből több napot tölthet célállomásán, ahol értelemszerűen többet eszik, iszik és vásárol. Ez pedig kompenzálja az államot az esetlegesen elmaradó adókért. Az e-kereskedelem uniós szinten is szabályozási reform előtt áll, az új megoldás vélhetően ezeket az oldalakat is érinteni fogja. Az internet nyilvánossága ráadásul könnyen visszakereshetővé teszi azokat, akik a törvény szerint adó hatálya alá eső szolgáltatásokat vettek igénybe.

Ma már Magyarországon is egyre több a közösségi megosztáson alapuló vállalkozás. Az eNet kutatásának eredménye szerint a megkérdezettek 23 százaléka egyértelmű híve a javak szabályozott megosztásának, 27 százalék mereven elzárkózik tőle, míg a válaszadók fele a két véglet között áll. A felhasználók száma mindenestre meredeken emelkedik. Budapesten már 18 000 lakást kínálnak az Airbnb-n, a közösségi irodatereket kínáló Loffice Coworkingnek már négy egysége működik a fővárosban, a „konyhák falainak lebontását” céljául kitűző Piqniq applikációján keresztül is egyre többen osztják meg egymással kulináris élményeik know how-ját, fotóját, sőt akár magukat a finomságokat is.

Síklaki István szerint a klasszikus modellben működő vállalkozásoknak nem kell attól tartaniuk, hogy a közösségi gazdaság teljes egészében felfalja a piacukat, hiszen itt is lesz egy pont, egy időkorlát, ameddig eltarthat a terjedés. A szociálpszichológus szerint azok a vállalkozások lesznek stabilak, ahol mód van a személyes kapcsolatfelvételre. A bizalom megteremtéséhez ugyanis alapvető a kommunikáció. Ezáltal pedig egyre több közösségben alakul ki a bizalom, erősödik a már említett együttműködő problémamegoldás lehetősége a versengővel szemben. Jó és egészséges lenne, ha ez a tendencia Magyarországon is így alakulna, hiszen az elmúlt években inkább az egymással vívott harc dominált.

Rózsa Iván, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója emlékeztetett, hogy a megosztáson alapuló gazdaság létrejöttében és terjedésében kulcsszerepe van a fejlett és gyors telekommunikációs hálózatoknak; elég az online szerveződő közösségekre, vagy arra gondolni, hogy ma már okostelefonjuk vagy tabletjük segítségével az emberek azonnal akarnak hozzájutni a szolgáltatásokhoz.