Alkotó embernek jó lenni – Becsei Áron, Bexei Watches Kft.

 Egyértelmű volt, hogy folytatva a családi hagyományt, te is órákkal fogsz foglalkozni?

Gyerekkoromat időmérők, és órásszerszámok között töltöttem, sok pozitív emlék fűz édesapám műhelyéhez. Biztosan ennek hatására is vonzott annyira a számítástechnika, a gépek, a mechanika. Elvégezve a budapesti órás iskolát, először édesapám műhelyében mélyültem el a speciális restaurálások, kihívást jelentő javítások világában. Később elvégeztem a Műszaki Főiskola CAD/CAM szakirányát. Az antik és különleges órák restaurálása során saját magam újraterveztem, és készítettem a törött vagy hiányzó alkatrészeket. Eközben realizálódott a gondolat, hogy akár saját időmérőket is alkothatnék.

Hogyan lett az ötletből valóság?

Elmentem sok külföldi óramúzeumba, rengeteg inspirációt gyűjtöttem, és lassan szűkült a kör, hogy melyik az a vonal, amit képviselni szeretnék. Az ampir jellegű órák, a letisztultabb vonalak álltak hozzám közel, így első órám, a Miniature Zappler is ebben a stílusban készült. Ez egy miniatűr, elöl ingás asztali óra, mely típus esetében az órások abban látják a kihívást, hogy minél kisebbet tudjanak készíteni.  Nekem is ez volt a célom, és tudtommal a mai napig nincs is kisebb nála. Az asztali órák után a komplikációk felé fordultam, ami azt jelenti, hogy minél több funkció épül be az órába. Két komplikált asztali órám is elkészült, amibe öröknaptár-mechanizmustól kezdve tourbillon szerkezeten át holdfázis kijelzés, világidő, járástartaléki jelzés és hőmérő is helyet kapott. Később pedig áttértem az egyedi karórákra, melyeket megrendelésre készítek.

Kik vásárolják az általad készített órákat?

A világ minden táján vannak olyan gyűjtők, akik bármit megadnak az egyedileg készült luxusórákért, így Nyugat-Európától Szingapúron át Malajziáig több helyről volt már megrendelésem. Emiatt sokat is utazom, mert az óráimat mindig személyesen adom át, a világ bármely pontján. Általában akkor találkozom először a megrendelővel, aki úgy várja már az óráját, mintha a gyerekét vinném, nagyon pozitív szokott lenni a fogadtatás.

És hogy fogadott be a szakma, mint fiatal, magyar órást?

Az először elkészült saját tervezésű és készítésű órámmal felkerestem az AHCI, vagyis a Független Órakészítők Svájci Akadémiájának elnökét, és szakmai véleményét kértem az alkotásaimmal kapcsolatban. Ő győzött meg róla, hogy van esélyem bekerülni ennek a neves társaságnak a tagjai közé. Voltaképpen ez indított el a vállalkozás útján, ugyanis a rákövetkező években az AHCI tagjelöltjeként kiállítottam munkáimat a Baselworld-ön, a világ legnagyobb órakiállításán, és feleségemmel megalapítottuk a Bexei Watches Kft.-t, hogy független órásként eladásra készíthessem kreációimat. Jelenleg az AHCI egyetlen magyar, sőt kelet-közép-európai tagjaként, független órásként készítem személyre szabott Bexei időmérőimet.

Ki jelent számodra konkurenciát?

Az órakészítésen belül azt a szegmenst képviselem, ami a high-end kategória, és ezt nagyon kevesen csinálják. Az óráim minden egyes alkatrészét én tervezem és készítem el. Fogaskerekenként, csavaronként, mutatónként stb., egyesével mind a száz-százötven alkatrészt az adott órába, és amikor funkcionálnak, ékszerként kidolgozom mindegyik alkatrészt.  Van néhány svájci manufaktúra, akik hasonló jellegű órákat készítenek, de mivel minden óra teljesen egyedi, aki hozzám fordul, az pont az én munkámra vágyik. A 2008-ban bemutatott PRIMUS nevű karórámmal nemzetközileg ismertté és elismertté váltam, így sokan keresnek fel. Büszke vagyok rá, hogy ez az első magyar karóra, ami a saját szabadalmam alapján készült, és egy három tengelyen mozgó, drágakőcsapágyas tourbillon teszi igazán különlegessé.

Milyen nehézségekkel kellett megküzdened, míg eljutottál ide?

Szerencsés csillagállás alatt születtem, mert sok dolog adott volt a családi háttér miatt, de mégis, az elején a technológia kidolgozása kihívások elé állított. Az órakészítés komplex dolog, így sok szakmát kellett az évek során autodidakta módon elsajátítanom: a designertől a tervezőmérnökig, a gyártástervezőtől a gyártástechnológusig,  a programozótól a szerszámkészítőig, az ötvöstől a tokkészítőig. Emellett a speciálisan egyedi alkatrészek és a rendkívül alacsony példányszám miatt saját magam alkotom meg a célgépeket és a szerszámokat, amikkel dolgozom.

Nem gondoltál arra, hogy bővítsd a céget?

Jelenleg az egész céget a feleségemmel, Eszterrel ketten visszük, én a szakmai munkát végzem, ő a marketinget, kapcsolattartást és minden mást, vagyis igazi családi vállalkozásban dolgozunk. Idén azonban már érezzük a bővülés szükségességét, mert nem szívesen utasítok vissza megrendelést, de van, hogy türelmet kell kérnem a vásárlótól, mert jelenlegi kapacitásommal évente legfeljebb egy-két órát tudok elkészíteni. Szeretném ezt a számot évi tíz-húsz közé emelni, ami még mindig extrém limitáltnak számít, de nagy lendületet adhatna a cégnek.

Alkotó embernek jó lenni, és ehhez a vállalkozás adja meg a megfelelő keretet. Szabadon gondolkozhatsz, nem azt kell csinálni, amit mások megmondanak. Ha pedig eljön a siker, akkor biztos lehetsz abban, hogy ez a te érdemed.

Hová vinne ez lendület, milyen terveid vannak?

A példányszám növelése mellett a saját sorozatomon szeretnék többet dolgozni, amit állandósítanék, hogy mindig elérhető legyen. A tervek közt szerepel, hogy egy-két évente előrukkoljak egy újabb modellel, ami nagyobb komplikáltságú és szakmailag kihívást jelent. Továbbra is szeretnék a szakma aktív képviselője maradni és eljárni a baseli, illetve a világ más részein, Japánban, Kínában megrendezett kiállításokra, akár önálló, független kiállítóként, akár a Független Órakészítők Akadémiájának tagjaként.

Miért jó vállalkozónak lenni?

Alkotó embernek jó lenni, és ehhez a vállalkozás adja meg a megfelelő keretet. Szabadon gondolkozhatsz, nem azt kell csinálni, amit mások megmondanak. Ha pedig eljön a siker, akkor biztos lehetsz abban, hogy ez a te érdemed. Ezért mi kőkeményen dolgozunk, minden időnket és pénzünket beletéve. Sokan irigylik, hogy én osztom be az időmet, arra nem is gondolnak, hogy ma is hajnal négykor fejeztem be a munkát, mert innen egyenesen egy fontos kiállításra utazunk Londonba. Ez az élet ezzel jár, aki ezt nem hajlandó vállalni, annak nem is fog menni.

Jut azért idő kikapcsolódásra?

Szezonális, hogy mire van idő, a kiállítások előtt rendszerint a feleségem és én is nagyon be vagyunk fogva. De igyekszem azért pihenni, néha eljárok vízilabdázni, amit régen versenyszerűen űztem, emellett a családommal, Eszterrel és gyerekeinkkel, Pannával és Marcellal töltök minél több időt.

Mit tanácsolnál egy most induló vállalkozónak?

Alázattal és kitartással minden álom megvalósítható. A mi célunk nagyon távolinak tűnt, senki nem hitt az ötletünkben, de ennek ellenére mi magunk szinte mindenről lemondtunk a siker érdekében, mert mi hittünk benne. Ma pedig már a világ több földrészéről vannak megrendelőink. Ami csak álom volt, kezd beteljesedni.

Interjú: Példakép Alapítvány