Jó csapattal, optimistán meg lehet csinálni komoly projekteket – Árendás Csaba, QuantisLabs Kft.
Végigjárta a világ legjobb iskoláit, majd visszajött Magyarországra, hogy saját ötletét itthon valósítsa meg. Küldetése, hogy egészségesebbé tegye a szőlőt, az általuk kifejlesztett szőlőőr rendszert ma már a világ több pontján, és természetesen itthon is használják a szőlészek-borászok.
Lausanne, Cambridge és Stanford után nem akartak elcsábítani a nagy külföldi cégek? Egyértelmű volt, hogy hazajössz?
Tanulni mentem ki elsősorban. Svájcban Master of Science diplomát szereztem telekommunnikációs rendszerekből az EPFL-en. Tulajdonképpen bármikor elhelyezkedhetnék Svájcban is, de visszajöttem, mert Budapestről szeretném felépíteni a világsikert. (nevet)
Mi volt a legfontosabb, amit külföldön kaptál?
Optimizmust és önbizalmat. A világ legjobb egyetemein mozogtam, és ott olyan dolgokat lát az ember, amiket itthon nem. Példaképeket, pozitív mintákat. Egészen más lett a világlátásom. És persze szereztem rengeteg külföldi kapcsolatot. Nagyon sokba kerültek ezek a képzések elsősorban időben, de úgy érzem, megérte befektetni.
Mikor kezdtél el dolgozni?
Már itthon, amikor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre jártam, dolgoztam egy spin-off cégnél, amit a BME-vel közösen csináltunk. Egy nagyon speciális projekttel foglalkoztam, a Nokia telefonok biztonságtechnikai tesztelését végeztem. Magyarul hacker voltam, csak a jó oldalon. Ez a munka nagyon inspirált. Nagyon sokat köszönhetek a témavezetőmnek, ő volt a példaképem. Folyamatosan mondogatta nekünk, hogy gondolkodjatok, ötleteljetek, alapítsatok startup vállalkozást. A BME-n én ezt szívtam magamba.
Lett is céged, ugye?
Igen, 2005-ben alakult meg a QuantisLabs. Csak akkor még más ötleten, egy véletlenszám generátoron dolgoztunk, ami a webbankolás során használható. Sikeres is volt a projekt, Szingapúrban el tudtunk adni 5000 licenszet. Akkor még nem is nagyon tudtuk, mi az, hogy kockázati tőke, meg statup, és valahogy nem is azért csináltuk a céget, hogy aztán majd eladjuk a terméket. Nem is volt se marketing, se sales háttér, a termék értékesítése nagyon nehézkes volt. 2006-ban végül a csapatot felvásárolták, én pedig akkor költöztem el Svájcba 4 évre.
Mikor jött a szőlő, mint ötlet?
A szőlőőr technológiát 2008-ban kezdtük el fejleszteni. Már előtte is folyamatosan azon gondolkodtam, hogy mi lehetne a következő nagy dolog. A családom már több generáció óta szőlővel foglalkozik, és a permetezés állandó beszédtéma volt otthon. Azt láttam, hogy nagy gond a szőlészeknél az, hogy mikor permetezzenek, mikor ne. Svájci technológiát alapul véve kezdtük el fejleszteni a rendszert, és tudtam, hogy ha sikerül megcsinálni, akkor az egy valós problémára lesz megoldás világszerte. A lényege végül is az, hogy a szőlészeknek növényvédelmi döntéstámogatást nyújtunk, a mérések alapján el tudják dönteni, hogy mikor és mit permetezzenek. Ezzel drasztikusan csökkentjük a vegyszerek használatát és egészségesebbé tesszük a szőlőt is.
Mikor lett kész a prototípus?
2010-ben, mérnökhallgatókkal közösen alkottuk meg. 2011-ben már ott voltunk a magyar, a szlovák és a chilei piacokon.
Mit csinál pontosan a szőlőőr? Itt látok egy 20-szor 20 centis dobozt, ez lenne az, ami forradalmasítja a szőlőtermesztést?
A fő gond az, hogy a szőlő dimbes-dombos területen helyezkedik el, ahol eltérő mikroklímák alakulnak ki. Így előfordulhat, hogy az egyik területen kicsit nagyobb a hőmérséklet és a páratartalom, mint a másik helyen. Vagyis az egyik helyen kell permetezni, a másikon nem. Mivel a szőlészek nem tudják pontosan, hogy milyen helyzet adódhat, és félnek attól, hogy egy betegség nehogy minden tőkét megtámadjon, ezért inkább mindenhol permeteznek. Ez egyfelől rengeteg pénzbe kerül, másrészt sok vegyszer kerül a szőlőbe.
Magyarul azt méritek, hogy hol milyen a klíma.
Pontosan. Pár száz méterenként telepítjük a berendezést, ami méri a levélnedvességet, páratartalmat, napsütési intenzitást, hőmérsékletet, csapadékot, stb., vagyis pontosan megmondja a rendszer, hogy hol milyen a klíma. A szőlész akár a mobiltelefonján is tudja követni, hogy épp mi a szituáció, és annak megfelelően dönt a permetezésről. Jó bort csak jó minőségű szőlőből lehet csinálni.
Hogy érzed, esélyes a terméketek a világsikerre?
Szőlő mindenhol van a világon, de még nem értük el az áttörést. Viszont folyamatosan fejlődünk, már 10-en vagyunk a cégben. Gyakorlatilag minden adott a sikerhez: van egy jó termékünk és van egy jó csapatunk. Ha nincs mögötted az a néhány ember, akikkel együtt tudsz haladni, ha nincs meg a kritikus tömeg a cégben, akkor lehetsz bármennyire okos, nem fog sikerülni. Én nagyon bízom abban, hogy meg tudjuk mutatni a világnak, hogy olyan technológiát tudunk csinálni, amit más nem.
Szerinted mi a legjobb abban, hogy vállalkozó vagy?
Az, hogy építek. Ha elmész egy multihoz dolgozni, ott csak egy porszem vagy a gépezetben. Itt viszont építünk valamit, egy olyan dolgot, ami máshol nincs, és ami tényleg megold egy valós problémát. Engem mindig is az alkotás érdekelt a vállalkozásban, és az, hogy megoldjunk olyan dolgokat, aminek van értelme. És ha azt veszed, a vállalkozás csak egy forma, amiben ez az építkezés kivitelezhető. Persze, én sem örülök annak, hogy pénzügyekkel, adóval, pályázati elszámolásokkal kell foglalkozni, viszont ez meg a szükséges rossz. Az ember beletanul, mert muszáj mindenben pengének lenni a jogtól kezdve a marketingig. És azért azt se felejtsük el, hogy rengeteg munkát bele kell tenni, emellett kockázatos és kiszámíthatatlan – csak hogy néhány motiváló tényezőt is mondjak. (nevet)
Van olyan, hogy a szőlőn kívül másra is tudsz gondolni?
Elég nehéz. A vállalkozás nehezen egyeztethető össze a magánélettel, komoly szervezést igényel, hogy a barátokra, sportra, a hobbimra is legyen időm. Ebben például határozottan fejlődnöm kell.
Sok fiatal utánad csinálná ezt a karriert, azt hiszem.
Az biztos, hogy arra nagyon jó példa vagyunk, hogy egy jó csapattal, optimistán meg lehet csinálni komoly projekteket, amivel be lehet törni a nemzetközi piacra.
Interjú: Példakép Alapítvány
Főoldali kép: Üzletrész.hu
