Teszt: Apple iPad 3 – one more thing

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy szerkesztőségen belül van 1-es és 2-es iPad tulajdonos is, ennek hála megpróbáltuk több szemmel is megnézni az új almás táblát.

Első kézbevételkor az új iPad nehezebbnek tűnik a 2-esnél, és ez nemcsak érzéki  csalódás: bizony a maga 662 grammjával (ami a 4G nélkülinél „csak” 652) majd 10%-kal nehezebb elődjénél, mely súlynövekedés valószínű, hogy főleg a komolyabb kijelzőnek és az ezt kiszolgálni hivatott nagyobb akksinak köszönhető.

Külsőre egyébként semmi más nem változott: az új iPad, vagy iPad 3-as – kinek hogyan tetszik – teljesen ugyanúgy néz ki, mint az előd. Habár a technikai specifikációk arról is árulkodnak, hogy az új iPad nemcsak nehezebb, hanem vastagabb is lett, az simán belepattintható az iPad 2-es Macally tokjába, tehát a különbség mondhatni hibahatárnyi.

Bekapcsolva

A már megszokott, almás logó megjelenését és az általunk használni kívánt nyelvi beállítások megadását követően az 5.1-es iOS ikonjai köszöntenek bennünket, melyek már első ránézésre is kicsit mások, mintha jobban kidolgozottak lennének. Az első pár percet követően a Safari webböngésző megnyitásakor válik teljesen nyilvánvalóvá a különbség: a kijelző. Tavaly augusztusban, amikor az iPad 2-esemet kaptam, nem gondoltam, hogy valaha leírom azt, hogy az azon megjelenő karakterek elmosódottak, nem elég élesek. Talán azért, mert nem volt jobb viszonyítási alap. Az új iPadet a 2-es mellé rakva sokkal feltűnőbb a különbség a kijelzők között, mint az 1-es és a 2-es között nézve: szakavatottabb, pixelező szemeknek egyértelműen látszik, hogy az egyes megjelenő karakterek, képek sokkal részletesebbek, pontosan kettőször annyi pixelből rakódnak össze, mint elődjénél, ugyanabban a dimenzióban. Ez már csak azért is komoly, mert amellett, hogy látványilag is sokkal inkább finomítja retinánk pixel-érzékenységét, egyben túllép a ma használt Full HD fogalmán: az eddig ismert és használt 1920 x 1080 pixeles felbontást egy 2048 x 1532 képponttal  flegmán átugorja, melynek köszönhetően tűéles kép a végeredmény.

Ennek ellenére egy átlag felhasználó – például a feleségem – számára mutogatni kellett a 2-es és az új iPad közötti különbséget, első ránézésre nem mindenki véli felfedezni a kijelző finomságait. Nem véletlen talán, hogy múlt héten konkrétan hír értékű volt az, hogy valaki valahol átvert valakit egy iPad 2-essel , hogy az az új iPad.

Miután csak pár órára kaptuk az új iPadet kipróbálásra, ezért sajnos az 5 megapixeles kamerát és az 1080p-s videófelvételt nem tudtuk kipróbálni, de mivel ugyanaz az technika szolgálja ki a képek rögzítését, mint az iPhone 4S-ben, így a végeredményt illetően sok meglepetésre ne számítsunk. Videók tekintetében ilyen egy új iPad-del rögzített felvétel:

Mindezeket egybe véve még mindig nem igazán értem, hogy minek tabletbe 5 megapixeles kamera és HD videófelvétel, a 2-esemnél még soha nem éreztem szükségét annak, hogy a fejem elé tartva hülyét csináljak magamból és így próbáljak rögzíteni bármit is. Ha nagyon rá akarnám venni magamat a használatára, akkor azt csinálnám egyébként, hogy a tanórákon magam elé tartva – mintha jegyzetelnél (és egyébként jegyzetelnék is közben) – felvenném az órákat, majd azt egy arra hivatott közösségi oldalon megosztanám a többiekkel.

Mire is jó?

A tabletekről kialakult általános véleményt nem tudom mennyire jól és hitelesen, de valamelyest biztos illusztrálja, hogy a közvetlen ismerőseim most is megkérdezték tőlem az új iPad-et látván: jó-jó, szép a kijelző, meg gyors, de mire jó egy ilyen?

Tanulásra például. Hogy a túlpörgő információs társadalom hatása, vagy saját kattanás, nem tudom, de elég sokat elmond rólam, hogy futni is azért kezdtem, mert lett a Nike Plus és a cipőbe ültethető chip. Túlzás lenne azt állítani, hogy a továbbtanulásom indoka is az iPad megjelenése volt, de kétség kívül szerepet játszott abban, hogy az ez által már sokkal könnyebben elérhető és fogyasztható tananyagok meghozták a kedvemet a tanuláshoz. Mint tudjuk, Amerikában már nagyon sok iskolában használnak a diákok iPad-et, vélhetően Európában is 1-2 év és meghonosodnak a táblagépek az oktatásban. Ehhez egyelőre azt kell megvárni, hogy egyrészről az áruk 30.000 Ft alá menjen, másrészről pedig kellő tananyag és könyv álljon át digitális terjesztésre, melyet követően mindenki számára nyilvánvalóvá válhatnak a teletömött hátizsákokkal szembeni előnyök.

Érdekes ugyanakkor, hogy fotós ismerősömet – aki egyébként iMac-hez összekötve dolgozik Canon 5D-vel –, egyáltalán nem hozta lázba az új iPad, hiába a szép kijelző. Én pedig mindeközben azon bosszankodom, hogy annak ellenére, hogy a fotósokra is van pozícionálva az új eszköz, aközben se a Canon, se a Nikon nem hozott ki még egy olyan appot, mellyel mondjuk a gépet az iPad-hez kötve azt liveview-ként lehetne használni, illetve a kijelzőről beállításokat eszközölni, exponálni.

Mindezek mellett sokan vannak, akik az iPad-et munkára nem tudják elképzelni, hogy lehet használni. Nos, nekik igazuk is van, meg nem is: Attól függ, hogy milyen munkára, ugyanis amellett, hogy az iPad nem nagyobb mennyiségű szövegbevitelre való, amellett prezentálni, egyéb, ujjunkkal elvégezhető műveletek elvégzésére, szemléltetésre tökéletesen alkalmas. Ugyanakkor az iPad a kooperatív munka és tanulás remek eszköze is lehet hosszútávon: egy-egy prezentáció közben az iPad remek kiegészítője lehet a csoportos tanulásnak, együttműködésnek, melyben interaktív kommunikációs eszközként, összekapcsolódva tudja új dimenzióba emelni a közös gondolkodást.

iPad 2 és a új kijelzője közelről

A használat közben egyébként – webböngészés, Wifi, 4G, Youtube videó – minden ellenkező állítás ellenére nem tapasztaltam különösebb melegedést, bár lehet, hogy erősebb proci és grafikai igényű appokkal kellene nyúzni a gépet, hogy a többek által mért hőfokot előidézzük. Mindenesetre sokat elmond az Apple innovációs készségeiről, hogy az iPad áráért ma, 2012-ben csomó notebook gyártó még mindig csak olyan gépeket képes piacra dobni, melyek ölünkben – férfiasságunkat veszélyeztetve – pár Youtube HD videó lejátszását követően felforrósodnak és hangosan zihálnak levegő után kapkodva. Az új iPad-ben ilyennek nyoma sincs. A régiekben úgyszintén.

Vegyem, vagy ne vegyem?

Pár Jobs-bálványimádó most biztosan szór rám némi átkot, de egyelőre nem feltétlenül javasoljuk az új iPad vásárlását. Egyrészről azért, mert a kezdeti szériák kapcsán az elmúlt évek tapasztalatai alapján talán okosabb megvárni az első hibákat, azok javításait, másrészről pedig érdemes mérlegelnünk azt, hogy habár szebb kijelzővel rendelkező és gyorsabb gépet kapunk, az erre a dimenziókra készülő appok nagyobbak lesznek, ezáltal több tárhelyet fognak foglalni a gépből. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha idáig egy 16 gigással elvoltunk, akkor lehet, hogy talán érdemes már 32 gigabyte-ban gondolkodni hosszabb távon, ami viszont már közel kétszázezer forintot kóstál. Igaz, az iPad 2-es ugyanezen dimenziókkal mindössze 30.000 Ft-tal olcsóbb, de cserébe talán ebben a pillanatban az alkalmazások 95%-a ennek a képességeit tudja kihasználni mind kijelzőben, mind teljesítményben. Ha iPad 1-esem lenne, biztosan megvárnám a karácsonyt a váltással, hátha akkor már kiforrottabb szériát és nagyobb szoftver ellátottságot is vásárolnék a pénzemért.