Teszt: HTC Windows Phone 8x – Windows, szeretem!

A HTC 8x már a majd’ másfél héttel ezelőtti itthoni bejelentéskor megfogott: kézbe véve már akkor látszott, hogy nem véletlen, hogy a Microsoft amolyan referencia készülékként tekint a HTC új zászlóshajójára. A Microsoft az Apple, mint saját, dedikált hardvert kínáló modellje és a Google „mindenre lövünk, amin Android fut” stratégiája közé lőve szorosra kötötte a hardvergyártók kezét és igen szigorú követelmények elé állította őket azért, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt kapják a felhasználók. Így születhetett meg a 8x.

Letisztult külső

Amíg az iPhone 5 véleményem szerint csúnyán elbaltázta a nem homogén anyaghasználatot a hátlapon, addig a HTC minden eddiginél letisztultabb desinggal támadja a szépérzékünket: egybe öntött, akksi kivételt ellehetetlenítő, ám cserébe polikarbonát ötvözet házzal és gyárilag több színben küzd a felhasználók kegyeiért. Hozzánk egy kék színű érkezett, mely összhatásában ugyan egy kicsit, mintha lumiás lenne, de minden elemében az átgondoltság és a szépség köszön vissza.

A hátlap közepén a kamera és a vaku, alul a spéci Beats hangszórók kis nyílásai találhatók, felül a jack és a bekapcs gomb, jobboldalt pedig a hangerő és az exponáló gombok terpeszkednek.

Ez utóbbikat illetően van egy rossz hírem: sajnos használat közben nekem többször beléjük akad az ujjam, azaz véletlenül lenyomom őket, de ez valószínű, hogy az én sutaságom, sem mint objektív hátránya a készüléknek. Jó hír azonban, hogy az előlapon három érintőgomb is kapott helyet, illetve hogy a töltő és adatcsatlakozó ötlete nem valamiféle „vegyél 8.000 Ft-ért hozzá plusz kábelt” gondolatmenet közepette keletkezett, hanem egyszerű, sima microUSB-s.

SIM kártyából a kisebbet fogadja a HTC, melyet a jobb felső részébe kell becsúsztatni, kicsit az iPhone-ból ismerős „tűs” módon, miszerint egy vékony „SIM-kártya kiszedő”-t kell betolni a készülék oldalába ahhoz, hogy a kis tartó kiugorjon. Szolgáltatónk kártyáját behelyezve – amit illetően egyébként múltkor igencsak meglepődtem, hogy pl. a Vodafone-nál ingyen segítenek kivágni a régi SIM-ből a micro-SIM-nek megfelelő részt egy spéci eszközzel – jobb felül tudjuk bekapcsolni a telefont, melyet követően az első, ami igazán szembetűnik, az a tűéles, gyönyörű kijelző.

A szögletes az új lekerekített

Ez mind a külsőre, mind a belsőre igaz: a Windows Phone 8-as oprendszer bár ugyanazokkal az élő csempékkel dolgozik, mint az elődje, mégis magához – illetve az ablakhoz, mint névadó tárgyhoz – némiképp hűen maradt a négyzeteknél, melyet illetően ugyan lehet vitatkozni ízléseken, de ennél azért találhatunk értelmesebb elfoglaltságot is a hétköznapokra. Tény ami tény: a Windows Phone 8-as kezdőoldala végre nem hagy ordenáré space-t jobboldalt, ezzel a kijelző egy nagy részét elpazarolva, illetve ugyancsak jó hír, hogy a csempék végre átméretezhetők, ha színeikben még egyenként nem is variálhatók.

A Windows Phone 8 a HTC-n olyan gördülékenyen fut, mint az iPhone-on az iOS, semmi akadás, semmi kompromisszum: látszik, hogy a készülék minden porcikája a Microsoft mobil szemléletében lett tervezve. A felhasználói felület sajátosságai Android és iPhone után 2-3 nap alatt elsajátíthatók, logikájában nem kell hozzá kisdoktori sem, hogy eligazodjunk az intuitív felületen. Bár nehezen emésztem meg a menüben való barangolás alatti háttérkép lehetőségének a hiányát, azt lehet, mondani, hogy az iOS és Android mellett a Windows Phone 8 felnőtt a feladathoz, miszerint végre egy jól működő mobil oprendszert adjon azon felhasználóknak, akiknek a Windowson kívül nincs élet.

Merthogy egyébként a konkurens tábor szolgáltatásait illetően sok alkalmazás már elérhető a készülékre az Áruházból, legyen az a Google Drive, vagy a GMail: a felhasználók beállíthatják már megszokott, nem Windows-os szolgáltatásaikat a készülékre. Mivel ezek nagyrészt magán kezdeményezések, jelzik azt, hogy a Google például mennyire nem „foglalkozik” egyelőre a Windows Phone-nal, mint platformmal.

Ugyanakkor nyilánvaló, hogy a Microsoft által idealizált állapot csak az lenne, hogy a felhasználó a Windows Phone 8-as mobilja és tabletje mellett SkyDrive-ot használjon, a Hotmailről, Office-ról és Explorerről nem is beszélve. Ez utóbbit tekintve amúgy hadd jegyezzem meg, hogy a HTX 8x által is használt Explorer hosszú idők alatt az első olyan Explorer, melyben pozitívan csalódtam: a már-már használhatatlan, a rendszer erőforrásait szétterhelő, mondjuk ki – szar – desktopos Internet Explorert nem tudom mennyire sikerült leamortizálni annak érdekében, hogy a felhasználók egy nagy része ne egyből Chrome-ot, vagy Operát keressen az Áruházban, mindenesetre dicséretes az új mobil változat. Gyakorlatilag kompromisszumok és tizedmásodpercnyi késések nélkül ad lehetőséget az Explorer a böngészésre, a nagyítás minden eddiginél simábban működik és az oldalak betöltése is elképesztően gyors.

Hálózat és multimédia

Főleg Wifin kapja össze magát a 8x, merthogy az itthoni változatban nincs LTE, ellenben NFC igen, melyet majd akkor fogunk tudni érdemben használni itthon, ha például a BKV ráfejleszti a jegyautomatákra azt, hogy vásárláshoz csak oda kelljen érinteni a telefonunkat. Bluetooth 3.0 van még a készülékben, és GPS, mely utóbbi Glonass-os, azaz sokkal pontosabb, mint bármelyik más típus.

A fotós képességeket illetően a 8x-nek az elsődleges kamerája 8, az előlapon – főleg Skype-olásra – alkalmas kamera 2 megapixeles, videókat pedig maximum full HD felbontásban képes rögzíteni. A videók, meg kell valljam, igazán jók lettek. Ha lenne benne valami digitális képstabilizátor, alapszintű családi videózáshoz bőven ajánlanánk.

A fotók nemkülönben, ugyanis nagyon szép képeket készít nyolc megapixelben. A fókusz egyrészt automata, de ujjunkkal a kijelzőn a céltárgyra bökve újraállítja az élességet (ilyenkor egyből készíti is a fotót). Ami nem tetszett, hogy míg a természetes megvilágítású képeknél jó minőség lesz a végeredmény, addig a vakus képeknél már jelentősen romlik a minőség, ugyanis nem a vakuhoz méri a fehéregyensúlyt, hanem még a villanás előtt (a Hueawei Ascend P1 legalább lemért mindent egy elővakuzással). A mozgásban levő tárgyakat se érdemes vele fotózni, mert elmosódást figyelhető meg. Ettől még szép, kontrasztosak a képek.

Az igazi méregfoga nem a bővíthetetlenség, hanem az ára: 150 ezer Ft-ért kártyafüggetlenül azért lehet, hogy érdemes elgondolkodnunk azon, hogy veszünk egy hasonló kategóriás androidos készüléket és mellé egy tabletet. De legalább kapnánk a telefonhoz a fejhallgató mellé egy Windows 8-as oprendszert, vagy valamit. De nem: maradt a „jól bevált” prémium termék-prémium árazás stratégia, hátha bejön.

Összegezve

A Windows Phone 8x by HTC az első szerethető Windows telefon, és végre az akksija is kibírja az egy napot, nem úgy, mint például azt a Lumia 800-asnál tapasztaltuk. Bár kamerás képességeit illetően lenne mit tanulnia pl. a Lumiáktól, el lehet mondani, hogy szépen halad a Microsoft a mobil platform meghódításán, mely ár-érték arányt illetően annyira még nincs közel, de 3-6 hónap és reméljük, hogy eljő az idő, amikor – szeretet ide, vagy oda – tudunk jó szívvel javasolni megvásárlásra egy windowsos mobilt.