Teszt: Huawei Watch – Stílus mindenek felett

Jöttek, láttak és nem igazán győztek az okosórák. Tény, hogy rengeteg geek tetszését nyerték el az idő kijelzése mellett elsősorban az értesítések megjelenítésére szolgáló szerkezetek, ám az átlagfelhasználók óvakodtak a sokszor meglehetősen otromba kinézetű eszközöktől. A Huawei célja ezért az volt, hogy a Watch-csal egy olyan okosórát dobjanak piacra, amit még azok is hajlandóak lennének a csuklójukra húzni, akik mindeddig ragaszkodtak a hagyományos időmérőkhöz.

Csomagolás

Talán épp ezért nem is véletlen, hogy a kínai gyártó újdonsága egy igen takaros dobozban érkezett. A sötétbarna színben pompázó csomagolás fedelét kinyitva pedig tovább fokozódik az eklúzív életérzés, hiszen a belső részt puha bézs színű anyaggal borították. A felső fiók tetején foglal helyet maga az óra, ezt a részt két fém fogantyúval emelhetjük ki. Alább a legfontosabb papírokat, a töltőfejet és magát a töltőt találjuk. Ez utóbbi egyébként bár elsőre hasonlít az Apple Watch indukciós tartozékára, hagyományos érintkezőkön keresztül adja a töltést az órának, igaz a biztos kapcsolathoz mágnesek pattintják a helyére.

Külső

A Huawei nem bízta a véletlenre, ezért a Watch az általunk tesztelt, rozsdamentes acél borítású kivitel, szűrke színben pompázó kivitel mellett arany és fekete színárnyalatban is megvásárolható, akár bőr, akár fém szíjjal (mivel szabványos, 18 mm-es szíjméretről van szó, ezért természetesen bármikor sajátot rakhatunk fel). Mi ez utóbbit kaptuk, úgyhogy dizájn szempontjából nem sok kritikát fogalmazhatok meg az órával kapcsolatban, a Huawei Watch jól néz ki!

Az előlap a hagyományos karórák előtt tisztelegve teljesen köralakú, a 42 mm-es karóra egy 1,4 colos, 400 x 400 pixeles, zafírkristállyal borított AMOLED kijelzőt rejt. Mivel 286 ppi részletességrőlvan szó, ezért a végeredmény egyáltalán nem pixeles, maximum közelre hajolva (de miért tenne valaki ilyet egy óránál?) láthatunk némi pixelesedést. A képernyőn túl mindössze egyetlen gombot találunk a Watch-on, nem meglepő módon ez a be-, és kikapcsolásra illetve a menübe való ugrásra szolgál. Alul csak a pulzusmérőt és az óra kvitelét jellemző feliratokat találunk. Így, ha esetleg nem lennénk biztosak benne, a gyártó itt is megerősít minket, hogy a készülék teljesíti az IP67-es szabványt, tehát a vizet jól viseli.

Használat

A mérnökök a Snapdragon 400-as lapkakészletét helyezték el a rozsdamentes acél burkolat alatt, ez egy négymagos, 1,2 GHz-es Cortex-A7-es processzort jelent, 512 MB RAM és 4 GB memória kíséretében. Rendszerként a Google Android Wear-jét kapjuk, erről pedig igazán nehéz érdekeset írni, hiszen ennek hatására gyakorlatilag az összes, a kaliforniai gyártó szoftverét futtató okosóra funkcionalitása megegyezik. Én most ezért nem részleteznék minden egyes részletet, ha érdekel, hogy milyen is hosszú távon egy Wear-t futtató óra használata, olvasd el kollégám Moto 360-as tartóstesztjét!

Engem tehát nem az apróságok, hanem összességében a felhasználói élmény érdekelt leginkább. Mivel én iPhone használó vagyok, ezért külön örültem, hogy az Android Wear rendszer az 1.3-as frissítés óta már kiválóan boldogul az iOS-szel is. A kapcsolathoz mindössze csak a Wear alkalmazás letöltésére van szükség, ezután egy gyors párosítás és máris működik minden. A tesztidőszak alatt szerencsére nem volt gond a kapcsolattal, véletlenszerű szétkapcsolások egyszer sem történtek. Ha véletlenül mégis eltávolodott egymástól a két készülék, akkor azonban nem ment automatikusan az ujracsatlakozás, helyette meg kellett nyitnom az Android Wear applikációt és az órán kezdeményeznem kellett a kapcsolat újraépítését.

Ezt kissé körülményesnek találtam, de ez a kellemetlenség azért elviselhető és szinte biztos vagyok benne, hogy sokkal inkább az Apple sara, semmint a Huawei-é, vagy a Google-é. Az értesítések azért szerencsére mindig pontosan és jól jelezve megérkeztek, azaz előnézetben el tudtam olvasni, hogy épp mit is akarnak üzenni nekem. A teljes levél megnyitására nem volt lehetőség (ahogyan más alkalmazáshoz sem férhetünk hozzá), ezt ugyanis csak androidos telefonnal tehetjük meg, az Apple készülékek használóinak minden esetben elő kell venni a telefont. Érdekesség, hogy a telefont viszont fel tudom venni, ilyenkor Michael Knight-ként jól el lehet beszélgetni az órával (igaz, nem egy autóval, hanem egy másik emberrel tudok csak kommunikálni).

Működés közben a Watch folyamatosan figyelemmel kísérte a mozgásom, hiszen a beépített giroszenzornak hála minden lépést rögzített, illetve természetesen ha úgy akartam, mérte a pulzusomat is. A giroszenzor egyébként különleges, hiszen 6 tengelyen képes mérni, így akár még a lépcsőzést is külön tudja érzékelni. Sajnos sportoláshoz nem tudjuk egyedüli eszközként használni, mivel beépített GPS kimaradt, így a pontos értékek rögzítéséhez mindenképpen szükség van egy okostelefonra. Ha elsősorban nem fitnesz eszközként tekintünk az okosóránkra, hanem inkább az idő mutatására használnánk, akkor jó hír, hogy számtalan számlap közül választhatunk, illetve további, stílusos külsők letöltésére is lehetőség van az alkalmazáson keresztül.

Az egész napos használatot azért megérzi az alig 300 mAh-es akkumulátor, így a nap végére mindenképpen töltőre kell tennünk, igaz maga a töltés alig 1-2 órát vesz csak igénybe.

Végszó

Egy olyan készülék érkezett hozzám, amely még egy olyan ismerősöm tetszését is elnyerte, aki egyáltalán nem rajong az efféle kütyükért és a hagyományos órákat részesíti előnyben. Pontosan ez, a külső jelenti a Watch kulcsát.  A rozsdamentes acél burkolat, a minőségi fém szíj és a gyors szoftver összessége azt mutatja, hogy manapság már egyáltalán nem a “kockák” privilégiuma az okosóra, hanem igenis bárki számára bátran viselhető termékről van szó. Azt azonban el kell fogadni, hogy a szép külsőnek és az erős hardvernek bizony ára van, jelenleg a legolcsóbb boltokban is 100 ezer forint körüli áron vesztegetik az órát, ezért valószínűleg csak a stílus iránt elkötelezett okosóra vásárlók választása lesz majd a Huawei Watch. Nekik viszont biztosan élmény lesz a használata.