Teszt: Citroen C4 1.6 e-HDi

Külső

Az új C4 úgy lett jó autó, hogy a külsejét tekintve visszalépés az elődhöz képest. A mostani modell tökéletesen jellegtelen, de nincs is ezzel semmi baj, mert aki villantani akar, annak ott a DS4. Furcsamód a C4 úgy tud unalmas lenni, hogy a részletmegoldásai kifejezetten szépre sikeredtek: az első fényszórók a legújabb divat szerint meredeznek, a légbeömlők is előírásszerűen nagyra vannak tátva, élek, vonalak, izgalmas domborulatok találhatók lépten-nyomon az autó testén, ám ha teszünk hátra tíz lépést, csak egy nagy gombócot látunk, ami a félhomályban akár egy Ford Focus, Opel Astra vagy valami hasonló is lehetne.

Belső

Az új C4-es kormányának közepe nem fix, hanem elforog a karimával együtt, és ha már a hagyományok kihipózásáról van szó, hiába keressük a középre helyezett digitális műszerfalat, annak is hűlt helye. Aki nem hiszi, az meg is tapogathatja a műszerfal tetejét, ott bizony csak gumiszerű műanyagot talál, amely puhaságban és minőségérzetben még a kategória etalonjának kikiáltott Golfét is veri. Az ülések mérete, formája és a szivacsok keménysége szintén a német konkurenciát idézi, remek az ergonómiájuk, így ha nem lógunk ki nagyon alul vagy fölül a konfekcióméretből, néhány pillanat alatt tökéletes vezetési pozíciót tudunk kialakítani. A fekete színű műszerfalat csak itt-ott töri meg egy-egy krómkeretbe foglalt légbeömlő, ám komornak és unalmasnak mégsem nevezhető az, amit maga előtt lát az ember, mert formai megoldások elviszik a szemet; itt egy kis hullám, ott egy rafinált ív, és máris otthonosan érezzük magunkat. Viszont a kormány fogása, az nem az igazi, Budapest-Szeged viszonylaton zsibbasztja a kezet. Magas utasoknak a lábtér és a fejtér is kevés hátul, a csomagtér élvezhetett előnyt, mert pótkerékkel is megvan 380 literes.

Motor, fogyasztás

Ebben a verzióban hengerenként kétszelepes és már 3600-nál 112 lóerős az 1.6 HDi, amely kiforrott és igen jó motor. Dízelhez mérten kulturáltan működik, bőséges erejével könnyű nekieredni a hegyeknek és biztonsági szempontból sem közömbös, ahogy országúton ellő a kamionok mögül. Túltöltéssel rövid időre 285 Nm-re ugrik a nyomaték, bár a 270 Nm is magasabb az átlagnál. Stop-start rendszere a ma piacon lévők közül talán a legjobb. Puhán rántja be a motort, nem érezni rázkódást és idejekorán, már a piros lámpához gurulva lelövi a HDi-t. A dízelmotor fogyasztása elhanyagolható tétel: városban kicsivel hat liter felett mértünk, Budapesten kívül be lehet rendezkedni 4,9 literes fogyasztásra, ha ráérősen és egyenletes sebességgel utazunk.

Vezethetőség

A motort és a közvetlen, ámde kissé túlszervózott és így meglehetősen érzéketlen kormányzást jól egészítette ki a C4 egyedülállóan puhára hangolt futóműve, amellyel valósággal át lehetett lebegni az úthibák felett. Ha sok franciás dolog nem is maradt a C4-ben, ez az egy azonban biztos pont, és lehet majd róla sokat beszélni: ilyen komfortérzetet nem adnak a német és távol-keleti konkurensek, bár azt azért tegyük gyorsan hozzá, hogy szép dolog, hogy így hintázik a C4-es, ám a legtöbb kategóriatársának már jóval igényesebb, többlengőkaros, multilink hátsó futóműve van. És talán nem is jön szélzaj a visszapillantók felől, mint a C4-ben.

Ár

Drága? Az. 6,5 milliós a listaár, de Exclusive kivitelben kitűnő a felszereltség. Van például kétzónás automata légkondicionáló, vakító fényre elsötétedő belső tükör, kivehető elemlámpa a csomagtérben, a parkolóhelyeket felmérő parkolóradar és 16 collos alufelni. A holttérfigyelés, a guminyomás-ellenőrzés és a sávelhagyásra figyelmeztető AFIL viszont feláras.

Összegzés

Éppen csak annyira lett jó autó az új C4, hogy az első frissítés után még elégedettebbek legyünk vele. Biztosak lehetünk benne: a franciák mindent kijavítanak majd, ami most nem lett az igazi.