Teszt: HTC One M8 – Duplán jobb?

A HTC korábbi csúcsmodellje nem sokat vendégeskedett nálam, de már ott is tetszett a fém ház és a remek szoftver, bár az akkumulátorral és a kamerával nem voltam kibékülve. Most az utódja, a HTC One M8 bizonyíthat, hogy sokkal jobb lett és magával tud ragadni.

Csomagolás

A csúcsmodellt egy fehér dobozban kaptam meg, de a tartozékokról sokat nem tudok mondani, mert sajnos csak magát a készüléket adták át. Annyi biztos, hogy töltőt, adatkábel és fülest kapunk hozzá, ha megvásároljuk.

Külső

A taiwani gyártó nem sajnálta a fémet tervezéskor, a burkolat egésze ebből készült, ráadásul egy igen szép szálcsiszolt kivitel, mely az elődjéhez képest sötétebb színű. Mindenesetre nekem nagyon tetszik és eszméletlen minőség árad belőle, mintha egy életre tervezték volna (ez persze túlzás, mert minden elhasználódik). Az előlapon a két szeteró hangszóró között helyezkedik el a megjelenítő, ami 5 hüvelykes, Full HD felbontással operál. Technológiáját tekintve Super LCD3 panelt kapott, míg a karcoktól egy Gorilla Glass 3 bevonat hivatott megóvni a kijelzőt.

A képernyő tökéletesen megfelel a kor elvárásainak, méretre szép nagy, de még beleférhet a kényelmes kategóriába kezelés szempontjából. A kijelző alatt a HTC felirat, felette a hangszóróba elrejtett LED értesítőt látjuk, míg mellett találjuk meg a fény- és távolságmérő szenzort, valamint az előlapi kamerát. A mobil jobb oldalán a nanoSIM tálca és a hangerőszabályzó gombpáros található. Alul a 3,5 mm-es jack aljzat és a microUSB csatlakozó sorakozik, míg a baloldalon csak egy microSD tálca hívható elő. Felül egy fekete csík fut, ebben rejtőzik el az infravörös port és a bekapcsoló gomb.

A hátlap nem vehető le, de érdekesség, hogy alul-felül egy csík fut végig abban a vonalban ahol a kijelző végződik, ez az antennák kivezetése miatt szükséges. Az alsó csík alatt láthatunk néhány feliratot, míg középen egy méretes márkajelzést. Felül kettő darab kamera és egy dupla LED-es segédfény bontja meg az egységet. A hátlap alatti akkumulátor 2600 mAh-s kapacitással bír, ez egy napra elegendő, ha kicsivel kevesebbet használjuk megcélozható a másfél nap üzemidő is.

Hardver/ Sebesség

A gép lelke egy Qualcomm Snapdragon 801, ez olyan, mintha egy erős V8-as motor duruzsolna az igényes kaszni mögött. A grafikai gyorsító egy Adreno 330-as GPU, míg a RAM mérete 2 GB, a belső tárhely pedig 16 vagy 32 GB lehet, utóbbi már bővíthető microSD kártyával, ellenben az előddel.

Ez most a piacon lévő legerősebb hardver jelen pillanatban, ugyanezt találjuk meg többek között az Xperia Z1 Compact, Xperia Z2 és Padfone Infinity-ben is. A HTC One M8-on persze már a Sense 6 lapul, finomítottak a szoftveren, a Blinkfeed megújult, de nagy mértékű változást nem vehetünk észre a szoftveren, csak a 4.4.2 adta újításokat. A működési sebesség kiváló, nem tapasztaltam laggolásokat és a játékok is szépen elfutottak.

Az extra programokra is kitérnék, kapunk TV irányítót, Zoe-t, a Google extráit, Car-t (autósmód), Fitbit-et, Gyerekmódot, Polaris Office 5-t és részvénymutatót. Ebből újdonság a Fitbit, ez egy fitnesz alkalmazás, meg kell adnunk a testsúlyunkat, magasságunkat, korunkat, nemünket, ezek után pedig méri a megtett lépéseinket, távolságot, elégetett kalóriát de még a bevitt víz mennyiségét is jegyezhetjük.

Eddig a HTC ilyen alkalmazást nem tett fel a készülékeire, de sokaknak hasznos lehet. Megemlíteném még azt az extrát, hogy két koppintásra felnyit a kijelző, majd újabb két koppintásra le is zárja azt, ezt az LG újabb modelljeiből ismerhetik páran.

Multimédia

Mint említettem, a hátlapra dupla kamera és dupla LED segédfény került, a felbontásuk 4 megapixel, illetve fontos megjegyezni, hogy Ultrapixel kameráról beszélhetünk. A beállításokban van ISO, fénymérés, időzítő, kikapcsolható zárhang és még sok egyéb.

Van Zoe kameramód, amit elindítva folytonos videofelvétel közben tudunk fotózni is. Az elkészült képet meg tudjuk vágni, sőt a 3D hatást is tudjuk szabályozni döntögetéssel.

Az elkészült produkciók sajnos nem valami ámulatba ejtőek, úgy fogalmaznék, hogy részletszegény a felbontás miatt, viszont a színek szépek és nem mosódnak el a képek, ahogy beégés se nagyon tapasztalható. Az új One is kapott FM-rádiót, ebben van RDS és szépen teszi is a dolgát. A HTC zenelejátszója új, narancs színben pompázik, van albumborító megjelenítés, illetve bekapcsolhatjuk a BoomSound funkciót is. A külső hangszórók bitangul szólnak, nagyon jól muzsikál, valamint a fülhallgatót bedugva is kiváló a zenei élmény.

Számomra már-már olyan hangosan szól headseten, hogy maximális hangerőn nem is tudom sokáig hallgatni mert fülsüketítő, persze ez másnak lehet meg sem kottyan.

A HTC újdonsága sokféle kommunikációval kecsegtet, többek közt 4G/ LTE modemmel, WiFi a/b/g/n/ac-val, Bluetooth 4.0-ával, NFC-vel, GPS-el és infravörös porttal. SMS kezeléssel, hanghívásokkal nem volt probléma, a mikrofon valószínűleg az alsó hangszóró mellett csücsül, de senki nem panaszkodott arra, hogy nem hallana.

Összegzés

Sajnos vége lett a tesztidőszaknak, ezt nem sokszor mondom el egy mobilról, de nagyon kedveltem, hű társam volt. Megjelenése elegáns, tette a dolgát, töltőért napközben nem rohangáltam és nem idegeskedtem, mikor fagy le véletlenül. Igazából a kamerának kellett volna fejlődnie még egy kicsit, de hát majd eljön annak is az ideje remélhetőleg.

Egy mobil esetében azonban (mint szinte mindennél) nagy kérdés az, hogy mennyibe is kerül. Ebben az esetben 220 ezer forintról van szó, így nem rohannék érte a boltba, ezt kicsit sokallom, véleményem szerint 200 ezer alatt jobban megérné. Aki teheti várjon kicsit, hogy essen az ára és akkor már nyugodt szívvel ajánlom bárkinek, akinek tetszik.