Connect with us

technokrata

Nanotechnológiával foglalkozó magyar kutatónők kiemelkedő eredményeit díjazták

Tudomány

Nanotechnológiával foglalkozó magyar kutatónők kiemelkedő eredményeit díjazták

Nanotechnológiával foglalkozó magyar kutatónők kiemelkedő eredményeit díjazták

Nőnaphoz kötődően Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal ismerték el a nanotechnológiával foglalkozó Dr. Balogh-Weiser Diána és Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna munkásságát.

A Nők a Tudományban Egyesület évről évre olyan fiatal kutatónőket díjaz, akik a hazai és nemzetközi tudományos életben egyaránt maradandót alkottak és a fiatal lányok körében is örömmel népszerűsítik a tudományos és mérnöki pályák adta lehetőségeket. Idén először a kutatói tevékenység támogatását is díjazták, ezt az elismerést Jerkovicsné Stefán Klára kapta.

A nanotechnológia óriási ütemű fejlődése miatt ma már az élet minden területén találkozhatunk nanorészecskékkel, és nincs ez másként a mezőgazdaság területén sem. A méter milliárdod részével egyező méretű részecskékből álló nanotrágyák felhasználhatók például a növények csírázásának, növekedésének és terméshozamának növelésére, ám a használatból fakadó pozitív és negatív hatások pontos megértéséhez és az eljárások fejlesztéséhez még további kutatásokra van szükség.

Ezen a területen ért el elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt kiemelkedő eredményeket Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékének egyetemi docense, akinek munkásságát az élő természettudományok területén ismerték el Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal.

A díjazott munkája során nagy hangsúlyt fektet az oktatói tevékenységre és a kutatói utánpótlás nevelésére is, így szakmai iránymutatása mellett már három fiatal hölgy szerezhetett doktori címet, és hallgatói között jelenleg is nagy számban vannak a lányok. Mint mondja, a fiatalok életük számos területén élvezik a nanotechnológia vívmányait, ám kevéssé vannak tisztában azzal, hogy a nanoanyagok segítségével akár olyan globális problémákkal is felvehetjük a versenyt, mint a növekvő népesség élelmezése. A nanorészecskék felhasználását azonban minden esetben meg kell előznie a növényekre gyakorolt molekuláris szintű hatások laboratóriumi feltérképezésének, melyhez minden elméleti és gyakorlati tudását igyekszik átadni hallgatói számára.

Egyre jelentősebb a nanotechnológia szerepe a műszaki tudományok területén is, ahol Dr. Balogh-Weiser Diána egyetemi adjunktus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar kutatójának munkásságát ismerték el Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal.

A díjazott olyan változatos formájú nanoméretű anyagokat fejleszt, melyek fehérjék és enzimek megkötésére képesek. A megkötött biológiai molekulák stabilabbá és könnyebben alkalmazhatóvá válnak, ami összességében leegyszerűsíti és meggyorsítja a gyógyszeripar számára fontos vegyületek vizsgálatát és előállítását. A betegségek sokszínűsége és a személyre szabott terápiák terjedésével mindez jelentős segítséget jelent a gyógyszeripar fejlesztőinek, hiszen – gondolva akár a most zajló koronavírus-járványra – egyre nagyobb mennyiségben és egyre szélesebb spektrumon van szükség a gyógyszerek alapjául szolgáló hatóanyagokra.

Dr. Balogh-Weiser Diána jelenleg olyan mikroméretű chipreaktorokat fejleszt, melyek használatával a több tízezer lehetséges vegyülettípus közül gyorsabban, hatékonyabban és kevesebb környezetterhelő melléktermék felhalmozásával megtalálhatják az adott betegség szempontjából hatékony és hosszú távon biztonságos gyógyszervegyületeket.

A Nature-díjas Nők a Tudományban Egyesület a szakterületükön legkiválóbb inspiráló kutatónők munkásságának elismerésére 2013-ban alapította a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, melyet az idei nőnaphoz kötődően nyolcadik alkalommal ítéltek oda.

A hazai kutatónők díjazása azért kiemelten fontos misszió, mert a természettudományos vagy mérnöki pályákon máig rendkívül alacsony a nők aránya. Az Eurostat adatai szerint például 2018-ban az Európai Unióban dolgozó mintegy 15 millió kutató és mérnök között a nők aránya 41% volt, hazánkban azonban ez az arány mindössze 30 % körüli. A pályaválasztás előtt álló lányoknak tehát nagy szüksége van olyan elismert női példaképekre, akik kiemelt teljesítményt mutatnak szakterületükön, aktív részesei a hazai tudományos életnek, ugyanakkor kiválóan megtalálták az egyensúlyt szakterületük és magánéletük tekintetében.

A kiváló kutatónők szakmai sikereihez és életpályájához ugyanakkor a biztos családi háttér mellett nagymértékben hozzájárulnak az őket segítő és támogató női technikusok, laboránsok, asszisztensek és szakmai segítők is. Épp ezért a Nők a Tudományban Egyesület idén először a kutatói tevékenység támogatásáért is adományoz Nők a Tudományban Kiválósági Díjat Jerkovicsné Stefán Klárának, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet ügyvivő szakértőjének. A díjazott hölgy munkája során mindent megtesz a természettudományok és a kapcsolódó felsőoktatási képzések népszerűsítéséért, vezető szerepet tölt be a Nők Nehezített Pályán rendezvénysorozat és a Nők a Tudományban konferencia szervezésében és lebonyolításában, emellett pedig két kisgyermek édesanyjaként is kiválóan helyt áll. Mindezeken túl ráadásul ő maga is tudományos pályán mozog, hiszen a PTE Földtudományok Doktori Iskola PhD-hallgatójaként a német működőtőke befektetések modernizációs hatását vizsgálja a közép-kelet-európai országokban.

További Tudomány

Népszerű

Technokrata a Facebookon

IoT-Magazin.hu

Kütyük

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés
Hirdetés